A Vile Creature az egyik legjobb példa, arra a jelenségre, hogy miként lép ki a doom metal is a saját környezetéből és az ódon, leomlott templomokban kódorgás helyett egy sokkal személyesebb és sokkal inkább társadalom kritikusabb hangvétel felé kezd hajlani, a black metal-hoz hasonlóan. Mondjuk…

  Továbbra is tartom magam, hogy rohadt jó színtér van itthon. Ami emellett diverz is, mint az állat. Csak az utóbbi egy évben jött Touch, Wasted Struggle, Contra, Hanoi csak, hogy néhányat említsek. Mind kiváló volt és mind más, szóval kicsik vagyunk, de ami van az szinte mind jó, szerintem. Egy…

Nem hiszed el, de nem tudnak nyugton maradni. Párszor már volt itt szó a Full of Hell-ről és el kell keserítsek mindenkit, hogy még ennél is többször lesz. Továbbra is az egyik leginnovatívabb és legizgalmasabb bandának tartom jelenleg, akik nem minden napi hozzáállással prezentálják az arcod…

A Hail Spirit Noir azon kevés prog zenekar sorát erősíti, amiért oda-vissza rajongok. Maga a zenekar a Transcending Bizarre? parkolópályára kerülése után, annak három tagjából jött össze, noha azóta bővült a tagság. Kezdetben proggos pszichedelikus black metal volt a recept, de ahogy jöttek a…

  Kevés jobb black metal banda nevet tudok elképzelni magyarul, mint a Fattyú. A néhai Kopjafa talán fel veszi a versenyt, de más nemigen jut eszembe. Egyszerű, nem elcsépelt, nem is valami erőltetett latin, hanem lényegre törő, aljas és zabolázatlan. Előre is vetít egy fajta képet a zenéről, amit…

Párszor már valószínűleg a számra vettem itt a technikás zenéket, vagy nem, őszintén, sokszor nem nagyon emlékszem mikről hordom itt össze a sok hülyeséget. A lényeg, hogy nem a technikás zenékkel van a bajom, hanem inkább, a sokszor ehhez társított steril hangzással. Főleg a tech/death dolgoknál…

A split-eket én személy szerint a dinamikájuk miatt szeretem. Többnyire rövidségük ellenére is, simán izgalmasak a különböző zenekarok, más látásmódja vagy eltérő megoldásai miatt. Viszont most itt van egy, ami olyan hosszú mint egy nagylemez, kettő olyan  formációtól akik tudják, hogy milyen…

Alex CF más néven az angol, neo-crust messiás. Volt már róla szó az oldalon és ha rajtam múlik lesz is még. Azon nyughatatlan művészek sorát erősíti, akiknek a munkásságát nagyon kedvelem. Alex pedig nagyon nyughatatlan mindig csinál valamit és itt nem csak a zenei dolgokra kell gondolni. Legyen szó…

A Fange idén már megajándékozott minket, egy undormány sludge karikával, de már itt is a folyatás. Annyi előnye legalább volt ennek a karantén mizériának, hogy meg dobta picit a kreatív folyamatokat. Most például egy különlegesebb anyaggal van dolgunk a Poigne képében. Ugyanis a francia úriemberek…