Guillotine - a beavatkozás rövid és végleges. Ha ettől nem függsz rá a műfajra, semmitől... Kb. négy éve kezdtem ráfüggni a powerviolence-re, és tavaly már be is zárt az a kocsma Veszprémben, ahol betáplálkoztam ezekkel élőben is. Gabó, az égiek vigyázzanak rád most már, a Szigonnyal az Enyhe Fintor Klub hangulatát jelenítetted meg számomra még egyszer az életben! Szóval negyven pluszos fejjel lényegében ismét elkezdtem koncertekre járogatni, bár ehhez az is kellett, hogy nevezett műintézmény ne legyen a lakásunktól messzebb, mint fél kilométer.

Forgácsosoknak jelzem, ez nem az a kritika, amit a promóba kapott kaziért cserébe írok, az is elkészül, de attól függetlenül a Barlangon is kifejtem a véleményemet a párizsiak teljesítményéről. Szóval ha az a bizonyos hely nem zár be Veszprémben, ide a rozsdást, hogy ez a brigád előbb - utóbb fellépett volna náluk. Zeneileg és lendület tekintetében a mexikói Joliette-re hajaz, de még annál is durvább. 

Szerintem viszont túl sokat dumálok. Mikor a Barlangba vetődtem, elhatároztam, hogy jó ősember módjára addig vagyok csak hajlandó agyalni egy íráson, amig kedvem van, és szigorúan gonzo írásokat fogok elereszteni. Ha valami klasszikusról szónokolok - mint a múltkor a Machine Head lemezt illetően, ez a kőkeményen letrancsírozott alapszabály sérülhet. Amúgy meg: