2021. február 11. 09:59 - Professor_Nagaarum OMons

ÉK - Mountains II + új lemez közeledik

Hazánkban a középszer rombol, így amin egy kicsit is el lehet vagy el kell gondolkodni, annak nincs sok esélye áttörni. Gyorsan élő - gyorsan égő, gyorsan fogyasztó - a nyugati modellt lekoppintani akaró társadalomban ez törvényszerűvé válik idővel. Nagyon remélem, hogy az ÉK nem az elkaszált produkciók közé fog tartozni, hiszen a zenei színvonal olyan náluk, amire nem tudok még példát mondani Magyarországon.

Történt három éve, hogy délutános műszakból értem haza Veszprémbe, ahol éppen az Utcazene Fesztivál zajlott. Feleségemmel a rendezvény helyszínén volt találka megbeszélve, ahol gyorsan bejelentettem neki, hogy fos fáradt vagyok, menjünk inkább haza. Életem egyik legjobb döntése volt, hogy engedtem az unszolásának, és felmentünk a várba. A közgáz suli romjai közül érdekes hangok szivárogtak kifelé, és nem túlzok, ha azt mondom, életem legjobb koncertét láttam. Azóta én az ÉKet csak a magyar Porcupine Tree-ként szoktam emlegetni. A Kőbányai Zenei Stúdióban végzett Lee Olivér hangja, gitározása, kisugárzása teljesen Steve Wilsont idézi. De nem csak ő, hanem a banda többi tagja is az angol csapat stílusát hozza, kivéve a dobos Balási Ádám, akit én jobbnak tartok, mint Gavin Harrisont. Ezen szerintem a fél jazz szakma beröhögött most, de máris megindokolom, miért. Gavin Harrison képességeit kétségbe vonni ostobaság lenne, a technikai tudása a legnagyobbak közé emeli, a zenei alázata alapján viszont egy törpe. Ádám játéka kifinomult, a techikát sem mellőzi, de teljesen együtt lüktet a bandával, azt megalapozza, nem szétveri. Ez most nem egy kritika, így az elemzést nem is viszem tovább, inkább csak egy pöcköltetés, hogy terjedjen a művészete az éppen a harmadik lemezét rögzítő kvartettnek.

ek.jpg

Pszichedelikus zenét nagyon sokan játszanak, illetve csak hiszik, hogy játszanak. Miután a "progresszív" szó kifulladt (egy idő után mindenki, aki feltűnősködni akart, felvette), a pszichedelikus szó lejáratása van porondon, de ne feledjük el, hogy nem egy árva delay pedál bevetése teszi a zenét pszichedelikussá. Annak ellenére, hogy a műfaj megalapozói (Cream, Pink Floyd, Uriah Heep) mind mainstream bandák voltak, mára a valódi psy vonulat kiszorult az undergroundba, talán az Oranssi Pazuzu az egyetlen ismert képviselő a színtéren. Meg a Porcupine Tree, de Wilsonék most nem aktívak.

Ahogy nézem, ez a videoklip az évek alatt szépen lassan kezdi azt a nézettséget közelíteni, amit megérdemel. Húsz és fél ezer megtekintéssel ez ma itthon jónak mondható. Összehasonlításként a Bulibárót huszonnyolcmillióan pörgették le. Ehhez sajnos egyel én is hozzájárultam, mikor betöltöttem, hogy a számadatot levegyem. Gyarapítsák Önök az ÉK megtekintését azzal, hogy megosztják a Mountains II klipjét!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://opiumbarlang.blog.hu/api/trackback/id/tr3316423310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása