2021. április 21. 01:02 - Professor_Shub Niggurath

夢遊病者 - Noč Na Krayu Sveta (2021)

Ez a mai nem lesz egyszerű. Kezdődik ott a dolog, hogy csak másolással tudok rá keresni a nevükre, ami egyébként Sleepwalker akar lenni kínai betűkkel, az album címe pedig szlovénül van, Night at the Edge of the World. Én is csak angolra pakolgatom, hogy még jobban összezavarjam magam is meg az olvasót is. Szívesen! Maga a zenekar egy anonim, nemzetközi trió, egy amerikai, egy orosz és egy japán taggal. Ez az anyag pedig az első teljes értékű lemezük, bár mindösszesen 30 perc és két dal található rajta. Viszont ebbe a fél órába belepakoltak annyi mindent, amiből más zenekar egy másfél órás lemezt elhúzna. Ahogy a tagok nemzeti összetételével, vagy a nyelvekkel játszanak, úgy kutyulják a stílusokat is. Ambient, black metal, kraut rock, csak hogy párat említsek.

Már az első pörgetésre is annyi bizonyos, hogy ez eddig a legkiforrottabb és legösszetettebb anyaguk, mondhatjuk, hogy méltó az első nagylemez címre. Bár egy kevéske keserű szájízt azért hagy az, hogy a nyersességéből veszít egy picit. A zajos, törzsinek ható dallamok és zajongás beránt egy olyan világba ami állandóan változik. Ősi nyelveken hadovál a lilára festett fejű sámán, a hegedű távoli sírása megadja a bánatos alaphangulatott és minden szól, minden honnan. Kerepel, csattog, suttog és kántál. A disszonáns gitár pedig úgy vonaglik, mint egy robotot táncoló balerina, egy villodzó és recsegő klasszikus noir filmen. Rengeteg minden történik és elég kevés idő alatt, ezért nagyon figyelni kell, viszont ahogy haladunk előre ez a kúszó-mászó massza úgy építkezik és bontja le magát, mint egy világot teremtő Isten aki nem tudja mit szeretne. 

Pszichedelikus víziók váltják egymást, vonós és fújós hangszerek idéznek egy füstös jazz klubbot, amit egy őrült avantgarde vámpír, vagy valami ilyesmi nehéz eldönteni mi is történik itt. Annyi bizonyos, hogy hatásos, fura és elszállós. Amihez sokat hozzátesz a nem egyértelmű hangzás is. Sok minden tompa, olyan dolgok vannak előre vagy hátra keverve ami 5 perce még pont fordítva voltak, ezzel is sulykolva belénk a változás folytonosságát. Ha élhetek egy kis szinesztéziával, az egész maszatos és homályos. Őrült elmék, őrült hangulatképei mesterien megszerkesztve, amit egy kakafón renszdszer rendszertelenségével rendszereztek. Nincs a szavaknak, vagy a zenének, vagy az emlékeknek olyan keveréke, amely megközelítené azt az érzést, hogy tudod, hogy ott vagy és élsz, a világnak abban az időbeli és térbeli sarkában. Őrültség volt minden irányban, minden órában. Jah a végén még keleties dallamok kis vannak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://opiumbarlang.blog.hu/api/trackback/id/tr5616507974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása