Olyan sokszor még nem volt szó a Barlang-ban, Kátai Tamás munkásságáról, annak ellenére, hogy a Thy Catafalque egyébként nagy kedvencem. Még úgy is, hogy egy ideje nem nagyon mozgatnak meg egy ilyan folk metalos dolgok, amit fiatalon tátott szájjal hallgattam, az ma már inkább csak giccses bohóckodásnak hat nekem, például a Dalriada. Tamás művészete viszont annyira mélyen gyökerezik a hazai költészetben és irodalomban, hogy még az én egyáltalan nem nemzeti érzelmű szívemet is megdobogtatja. Közben pedig az egész ultra modern, az elektronikus, a népzene és a metal egy olyan sajátos fúziója, ami olyan egyedi ízzel rendelkezik, hogy bármikor, bárhol felismerhetővé teszi. Nem véletlenül van az egyik legnevesebb francia kiadónál Tamás, már Makó Dávid-dal egyetemben. Ami azért kicsit szomorú is, hogy egy ilyen minőségi produkciót külföldre kell vinni kiadni, még ha a lehetőségek ott egyértelműen jobbak is.

Zápor pedig új is, meg nem is. Eredetileg a Köd Utánom CD Boxset-hez volt, de mégis ki lett dobva digitális EP formájában. Magán a lemezen pedig a Tűnő Idö Tárlat öt újra kevert és újra felvett dala található. Mindig felvetül a kérdés, hogy van- e létjogisultsága az ilyen újra felvett, újra kevert dolgoknak. Szerintem egyébként a művész dönti el, hogy mit csinál a saját produktumával, az már más kérdés, hogy a közönséget érdekli-e. Mondjuk szerintem a legutóbbi újra kevert Mayhem tök fölösleges volt, de viszont fontosnak érzem azt, hogy jobb hangzással is megismerhessük ezeket a dalokat, mert hiába ez a lemez a kedvencem, hiába ezzel ismertem meg Tamás munkásságát, számomra mindig ez volt a leggyengébben szóló album. Szóval aki eddig ismerte vagy szerette a lemezt, annak nem lesz csalódás, egyébként is egy elég jó válogatás a lemezről ez az ö dal. A basszus helyre lett rakva, Horváth Martina pedig újra énekelte a női részeket és naykon öntötték az egészet még több hegedűvel, hegedűből pedig sosem elég. Gondolom így a végére sokan rájöttek, hogy túl sok infót vagy úgy akármit nem tartalmaz ez a bejegyzés, viszont én élveztem, hogy írkálhattam picit az egyik kedvenc művészemről.