A Chepang tavaly betolta a legjobb grind lemezt, szerintem. Mondjuk nem volt nehéz, a Full of Hell és a Cloud Rat se jelentkezett hosszabb anyaggal. Viszont itt is van a folytatás, egy split formájában, a tettestárs pedig a Yautja. Ők azok akik amúgy elég jó cuccokat csinálnak, bár még nem igazán merültem el bennük. Most szerződtek a Relapse-hez, szóval biztos beindul nekik a szekér, hamarosan.

A tavalyi Chepang karika, rohadtul kisérletezős volt, minden volt rajta ami szem-szájnak ingere, még az elektronikus dolgok is királyak voltak. A Yautja felfogása viszont sokkal inkább döngölősebb, death metal közelibb dolog. A Chepang pedig inkább hozzájuk idomult, ezért vissza tért az első lemezük bunkóságaihoz. Így mindkét oldalról egy olyan brutál death/grind döngölést kapunk, hogy a bokalefosás ehhez képest egy úri program. A hangzás öblösen arcbemászó, a tempó a lesújtó keménység és a szélvész gyorsaság között lavírozik egész jól. Azt nem tudom, hogy a srácok összebeszéltek-e, de nagyon jól eltalálták azt, hogy mit csinál a másik. Olyan jól rezonál ez a négy dal, mintha egy banda csinálta volna. Az sem felejtik ám el, hogy nem csak zúzásból áll a világ a The Kindling végén is, olyan kis apró mókák vannak, hogy menten vissza tekertem vagy kétszer. A két Chepang meg egyszerűen olyan suttyó, hogy nem tudom nem szeretni. Pedig elsőre nem tetszett, hiányzott valami trükk, valami oda nem illő, valami olyan mint a Chattta. Viszont most nincs ilyen, de cserébe ez is szét vissz.