Lili Refrain – Mana (2022)

Az angyalok igazából boszorkányok. A boszorkányok igazából angyalok.

1. Ki - imára hív az orgona hangja, de egy furcsa, idegen nyelvű kórus mantrája siklik a hangszer szőnyegezése alá. Tudati asszimiláció, a törzsi és egyházi szakralitás összeolvadása.
2. Kokyu - egy zátonyra futott, elhagyatott, valaha hipermodern tengerjáró luxushajó mellett, az arany homokú parton egy kecses lény fut, meglepő sebességgel, karjaiban egy díszes kagylót szorongat. A több száz kilométerről ide sodort mangrove fa fehér csontvázáról madarak röppennek fel, ahogy ez a szukkubusz elhalad mellettük. A tenger moraja furcsa módon digitális jelekké zsugorodik. Talán illúzió ez az egész?
3. Eikyou – az ezeréves dzsungellel benőtt szurdok szájából kántálás, majd kodo hangja üti meg a fület, töri meg a zöld szentély párás levegőjének csendjét. Egyszerre könyörgés és elrettentés ez a dal.
4. Ichor – „az istenek vére, éteri folyadék” - mintha áldozatra hívna a csilingelés, ahogy a papnő felsorolja az áldozati könyörgés elemeit, és üdvözli az istenek ajándékát.
5. Sangoma – „isteni, szellemi médium” – a papnő az áldozati ceremónia során kapcsolatot létesít az éteri lényekkel, énekének lebegése összerezonál a légkört megtöltő elektromossággal, vajon miféle lényeket fog megszólítani?
6. Mami Wata – „a vízi szellem, avagy szirén” – a futó alak hirtelen megáll, a kezében tartott ajándékot elhelyezi a lagúna egyik szikláján, ami pont a kék hullámok fölé lóg. A víz körkörös hullámzásba kezd, lassan emelkedik ki belőle a szépséges szörny…lenyűgözött félelem ül az ajándékozóra, ki az, aki idegen itt? A szirén, vagy az ajándékot hozó szellem-amazon az igazi emigráns?
7. Ahi Tapu – a szárazföld belsejéből fekete viharfelhők úsznak félelmetes gályákként az arany és zöld színekben pompázó mezők felett, mintha a környező ónixcsúcsok hegyét súrolnák, és indigószín tintával árasztanák el a nemrég türkiz eget. Égi tüzek gyúlnak, a falvak őrszemei összehúzzák palástjaik, és fejüket elemelik lándzsájukról. Valami közeleg….
8. Travellers – a felhők árnyékában kúsztak fel a települések határaira, a sötétségből egy pillanatra sem léptek ki, megvárták, hogy az árnyék bekebelezze az egész vidéket.
   Kinek félelem vagyok, kinek palást.
   Másnak a rémület, de ha kell a szabad mozgás.
   Ha kell, ellenség, ha kell, szövetséges.

 A gyermekeidnek rémálmokat keltő történeteket fognak mesélni rólam. Pedig csak a fény párja voltam, körbe-körbe kergetve egymást ezen a planétán. Reggelre eltűnök.

9. Earthling – újabb imára hív az orgona, és a papnő. Az áldozat bemutatása sikeres volt, a sötétség eltűnt.

Egyszer majd megtanulod, hogy ebben a világban nem te irányítasz mindent.

Számomra ez az album a sötétség és a fény teljes játéka. Hangszerelésileg a koszosabb vokálok, majd a gitárok megjelenése adják az éjfél magasságát. Ez egy teljes kör, a női misztikumba ágyazott játszi könnyedség, amiben óceánok áradnak, viharok tombolnak, vagy az aranyló nap emészt fel mindent. 

Lili Refrainről már hallottam, valaha. De a Zajig nem jutottam el a tényleges meghallgatásáig. Azt hiszem egy ilyen művésszel elsőre élőben találkozni automatikusan garantálja zenéinek meghallgatását. Ahogy a Delta színpad hanghullámai mágnesként odavonszolták tudatom kötelén megfáradtan lógó testem, jószerivel példátlan volt eddigi koncertélményeim tükrében.

Sok hangszeres előadó próbálkozott az általam ismert zenei történelem során különféle szakrális, rituális hangzások, elemek beházasításával, ez szerintem általában jól sikerül. Ennek egyik ékes, és korai példája az Immigrant Song, a Led Zeppelintől. Aki akarja, rájöhet miért említettem ezt a nevet ebben a cikkben. A dalok címeinek egy része számomra a titok homályába vész. Amiket ki tudtam bogarászni, és úgy éreztem, talán fején találtam velük a szöget, azokat megemlítettem a bemutatóban.

Számomra ez a produkció annyira éteri, és jó értelemben véve idegen volt, hogy mindenképp ezévi koncertélményeim egyik koronaékszere. Szeretném, ha minél több női előadó bővítené a zenei palettát, és olyan formában, ahogy azt Lili Refrain, vagy Nita is teszi, bevezetést adnának nekünk abba a rendkívüli szépségekkel megáldott világba, ami az ő tollukból, gitárukból, samplerjükből, keyboardjukból születik.

 Mana | LILI REFRAIN (bandcamp.com)