A zajzene és a dungeon synth szerintem két nagyon különböző dolog, viszont MT a címben említett zenei formáció egyetlen tagja ezt nyilván nem osztja, lévén mind a két műfajban tevékenykedik. Tavasszal a Kajdum's Towerrel megjelentetett Colocan Alley, most ősszel pedig az NGC Prodnál érkezett Eiskart is az ő szerzeménye. Szimbolikusnak is tekinthető, hogy előbbi maga az élet, ami tavasszal jött, majd az elmúlás évszakában jelentkezett az elmúlást láttató harmadik anyag.
Minek kell tekinteni a LILY OF THE VALLEY-t? Volt eddig egy dungeon synth debüt majd egy noise / drone anyag.
Ezen annyit javítanék, hogy az első lemez egy chiptune, synthwave jellegű anyag volt. De nem szívesen címkézném fel a Lily-t, ő egy elektronikus kísérleti projekt, szóval nem zárható ki, hogy egyszer csinálok egy trance, techno, vagy neuro lemezt.
Tényleg, emlékszem rá. Az még nekem is meredek volt. Esetleg a dungeon synthen belül más irányt is megcélzol? Mi áll hozzád közelebb? Az old school vagy a produceltebb epic vonal?
Igazából nem tervezem előre. Eddig mindegyik lemez pár neki üléses szórakozás és kísérletezés volt és szeretném, ha ez így is maradna. Szóval inkább klasszikus öröm zenélésről van szó, mint sem tervezgetésről.
Ezt hallani is, főleg a Colocan Alleynél. Vidám vagy depressziós zenét könnyű írni, viszont a Colocan egy totális egyensúlyt képvisel. Nem foglal állást sötét vagy fényes oldal mellett. Hangulatában a tökéletes balansz. Minek szántad? Háttérzenének vagy odafigyelve hallgatósnak?
Köszönöm, örülök, hogy így érzed! A Colocan Alley esetén több dolog is közre játszott. Egyrészt szeretem azokat a számítógépes játékokat ahol a zene és az általa keltett atmoszféra szerves részét képzi az összképnek és nem csak egy oda rakott valami. Az egyik ilyen nagy kedvencem a World Of Warcraft Ashenvale-je. Akkoriban sokat hallgattam a WOW soundtrackjét, illetve feleségemnek van egy Kolokán-köz elnevezésű illusztráció sorozata, amiben az ott élő mindenféle kis állat és varázslény mindennapjai vannak megörökítve. Ezt a két dolgot kapcsoltam össze fejben és készítettem el a Colocan Alley című lemezt.
Erre ráerősítenek az erdei hangok meg a csipogás. Engem a Heroes Of Might And Magicre emlékeztetett. Nagy játékosok vagytok ezek szerint?
A Heores of Might & Magic 3at annak idején én is rongyosra játszottam, pár éve kipróbáltam a felújított verziót belőle és rákellett jönnöm, hogy túl sokat butultam hozzá! Egyébként nemnevezném magam nagy játékosnak, szeretem meg érdekelnek, de az időmet inkább másra szánom, nagyon ritkát elkap a gépszíj és kicsit huzamosab időd eltöltök egy-egy névvel, de nem jellemző. Illetve elég casual játékos vagyok mindenben.
Szerinted miért van az, hogy egyedül a black metal fogad be egy teljes egészében gitármentes zenét alműfajnak? Más tipusú metalnak nincs "szintetizátor változata".
Hú, ez egy nagyon jó kérdés... annyiban nyitnék a kérdéseden, ha megengeded, hogy nem csak a black, de az extrém, illetve kísérleti metal műfajoknak is sokkal szervesebb részét képezi az ilyesfajta atmoszféra építés és pont ebből adódóan talán az a közeg sokkal vevőbb erre, de ha megnézzük azért a heavy metálosoknak meg ott van a Carpenter Brut féle synthwave zenekarok. És nagyon sok "kiábrándult" metalos ezekben a műfajokban talál kicsit magára, hogy utána visszatérhessen azokhoz amittől előzőleg eltért. De mondjuk egy Master Boot Records, vagy Keygen Church azért rendesen oda tud baszni.
Melyik a legmerevebb metalzenei műfaj?
Ez egy elég aljas kérdés, ami azt illeti. Szerintem a hard rock- heavy metal vonalon érdemes keresgélni ezügyben. Nem feltétlenül az előadók között, de a hallgatóság esetében mindenkép... Tipikusan az a fajta, aki szidja a "friss" generáció csajos külsejét, de közben Mötley Crüe-t hallgat. Ciki az arc festés, de közben a Kiss a kedvence, hangosan és sértőn nem szereti a melegeket, de Judas Priest-t hallgat. "Az én időmben még igazi férfiak játszották a metált" és a borotvált testű olajjal bekent tarzenlegőben pózoló Manowarral van kiplakátolva a szobája.... ezért megleszek lincselve...
Persze, hogy aljas kérdés. Túl nyugodt volt eddig ez a beszélgetés. Hallgatsz amúgy hard rockot vagy heavy metalt?
Nekem nincs különösebb bajom ezekkel a műfajokkal. A Manowart leszámítva a fent felsorolt zenekarokat mindet szívesen hallgattam és hallgatom, ha úgy adódik. legutóbb a Purification The Exterminating Angel albumát durrantottam végig ami egy remek keveréke a tradicionális heavy metalnak, a doomnak és az occult rock-nak.
Hogy érzed? Mennyire felkapott dolog mostanában a DS?
Igazából semennyire. Szerintem ez a műfaj nem az országban, de világ viszonylatban is szűk réteget mozgat meg abban a formában, hogy dungeon synth. Nyilván, ha ehhez a körhöz hozzávesszük a közvetett felhasználókat azokat akik ambientesebb ds-t hallhatnak elalváshoz egyfajta asmr alternatívaként, az asztali szerepjátékosokat akik aláfestő zenénak használják, a kockákat akik kedvenc fantasy játékuk soundtrackjéhez hasonlót keresnek, valamint az Enya és Vangelis rajongókat akkor bővül a felvevők köre, de mainstream ez soha nem lesz.
A felkapottat nem úgy kellett érteni, mint mainstreamet, hanem arra utaltam vele, hogy egyre többen írnak ilyen zenéket, és fel is hígult egy kicsit a mezőny. Lehet, sokan azt hiszik, könnyű ambient, DS vagy zajzenéket írni. Te hogy látod ezt? Ez megint szemét kérdés lesz, de szerinted mekkora tudás kell ezen műfajokhoz?
Ja, hogy úgy... Én ezt nem látom, jó ideje követem a szcénát itthon is voltak eddig a műfajban előadók. Most nyilván jobban fókuszban van egy kicsit, - már ha fogalmazhatok így - mert a Kajdum's Towerrel, illetve az NGC-vel keresed és "nyomod" az előadókat. Szerintem ez is az a műfaj, ahol a flow többet jelent, mint a zenei tudás. Ha jó a hangszerelés, meg jó a hangulata és átadja azt amit kell neki engem nem érdekel, ha egy egész albumon keresztül négy hanggal játszadozik valaki. Nyilván ezt is a végletekig lehet fokozni és abszolút hollywood-i mozi minőségű "soundtrack"-eket lehet összerakni.
Pontosan ezt érzem én is. Hiába vagy nagyszerű zenész vagy kiváló komponista, nem lesz jó kiadványod ezekben a műfajokban, ha nem érzed a hangulatot, és nem tudod a hangzást lehívni. Hogy érzed? Mesélnél még valamit nekünk?
[...] XD
Szerinted a te anyagod van olyan jó, mint például a Fattyútól a Torony?
A grafikai anyagai nagyon királyak voltak, a dalok se voltak rosszak, de valahogy megrekedtek a valami mordernet akarok és a követem a hagyományokat között. De amúgy nem volt rossz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.