Új év, új zenék. De mi még a tavalyit sem engedtük el, és miközben én személy szerint pótlom ami kimaradt, meg listákat böngészek még, vettük a fáradtságot és kivételesen írtunk mi is. Fogadjátok szeretettel, gyűlöljétek odaadással, azán dobjátok ti is a saját listáitokat.
Professor Pikt:
Meshuggah - Immutable - A 2000-es évek legmeghatározóbb zenekara, ide ennyi elég is.
Kajgun - Daogoad - Magyarország egyik legeredetibb formációja, ami veszettül ügyesen egyensúlyoz több műfaj határán.
Lili Refrain - Mana - Egy ilyen tünemény, egymaga felépített, elementális zenével: a zene szerelmének fogalma.
iamanexperiment - Murmaid - Egy másik tünemény, egymaga felépített, csodás zenével, ami furán, jövőbe nézve nosztalgikus.
BlackWeald - From the Dust of the Old Hungarian Plains, Emerges the Invisible Claw that Drags Us into our Rotting Grave - Számomra nagyon személyes, mély, őrületes hangulatkeltés.
Black Particles - Loss Function - Legjobb instrumentális postrock, a srácok rájöttek az delayunalom-űzés alkímiájára.
Arkas - Selene EP - Magyarország másik legkreatívabb formációja, tömörített zenei zsenialitás/őrület.
Besna - Zverstvá - Elit neoblack a szomszédból, patika teljesítmény, kreatív, erőteljes, melodikus.
Celeste - Assassine(s) - Epikus poszt-black, érzelemteljes, változatosan hullámzó hangulattal, egyik legjobb koncertes vetítéssel - maradhat? oui!
Brutus - Unious Life - Female fronted mindig +1, az egyik legőszintébb produkció a zenei világban.
Animals as Leaders - Parrhesia - Skill level = ufo, emberi teljesítmény határainak kitologatása.
Absent in Body - Plague God - Akik hosszú évek súlyos zenéi után ilyen resetet tudnak, azok előtt emelem a kalapom, első anyaguk óta olyan, mintha mindent 0-ról újra hallanék.
KNEE - Тафофилия - Gyönyörűen borzasztó zene.
Author & Punisher - Krüller - Plusz egy szavazat a vasas szakszervezetnek.
††† (Crosses) - PERMANENT.RADIANT - Chino nem tud hibázni, elektronikában sem.
Psychedelic Rainbow Warrior Peace Force - Hyper Season - Vicces nosztalgiafaktor, tapadós, nagyon nagyon kellemetes muzsikával.
Turquoisedeath - Phantom World - Kellemesen behúzós elektro, történetszerűen változatos elemekkel.
Snowgoons - 1St Of Da Month - Oldschool rap, newschool naprakészség, zsíros beat...nálam ezek a fazonok nem nagyon tudnak hibázni.
Dälek - Precipice - Szürkeállomány hiphop, nem tudom a Dälek hány korban állná meg a helyét, de szerintem mindben, megnéznék egy Elsüllyedt világok remaket ezzel a soundtrackkel.
Choke City - Pleasures - Lehet dögös egy zene, izzadságszag nélkül - rock'n'roll, arcbamászás nélkül? Igen.
+ Pan Amerikan Native Front - Full Performance (live on KEXP) - Ahogy a kommentelők is írták, "egy olyan crossover, amire senki sem számított, de mindenkinek kellett", észak-amerikai őslakos blackmetal...instant get
+ Kaonashi - "I Hate the Sound of Car Keys" single - A zene fantasztikus, a vokál szabadon őrületes, szerintem egy nagyon nagyon különös, és sokrétű fúzió - a komikustól az érzelmesen át a durváig - tavalyi wtf nyertes.
+ Wand - Spiders in the Rain (live) - a chill top, egy hihető neohippy produkció, fantasztikus zenei és vokális tudással.
Professor Shub Niggurath:
A sorrend lényegtelen, meg amúgy is, holnap már lehet más lenne. Mióta HMCbe kitettem már úgy is volt egy változás.
Chat Pile – God’s Country - Na, egy sorrend csak van, hogy magasan a Chat Pile nekem az év lemeze. Súlyosabb, mint akármilyen fekete lyuk, tele bánattal, nihilizmussal meg egyszerű történetekkel. Az egész meg olyan, mint egy belassított The Jesus Lizard.
Show Me The Body – Trouble The Water - Ez meg gondolom nem meglepetés, mivel kedvenc hobbim szétszopkodni ezt a bandát(is). A hardcore határainak pofán szarása, miközben az alapok teljesen meg vannak. Noise, basszus, dob, bendzsó, már leírva is gyönyörű.
Cloud Rat – Treshold – A jelenlegi grindcore magas iskolája, a Full of Hellel kézen fogva. Tele érzelemmel, jobbnál-jobb dalokkal és témákkal, miközben a fejedet meg szaggatja rendesen. A koncert azóta is rémálmaimban kísért, mármint az, hogy nem voltam ott.
Thou & Mizmor – Myopia – Emlékszem, Kincsemmel ép egy italmérésből jöttünk ki, amikor jött az értesítés, hogy ez kijött. Hát letettem a hajam, bár nem volt meglepetés, hogy pont ez a két banda fog együtt ennyire jót csinálni. Súlyos és könyörtelen.
Soul Glo – Diaspora Problems – Ami 2021-ben a Turnstile, az tavaly a Soul Glo. Én vallom, hogy kb ugyanazt csinálják, csak két teljesen más irányból. Amíg a Turnstile a jó fiú hardcore-ban éli ki magát, a Soul Glo a rossz fiúban. Hip-hop, zaj, ACAB, és a legjobb dalok, amit eddig írtak.
White Ward – False Light – Olyan listát nem tudok komolyan venni, amin ez a lemez nincs rajta. Bocs Pikt. A szexi szaxizás magas iskolája, ami egyszerre szívbemarkolóan fájdalmas, de gyönyörű is egyben. Jazz, black metal, hullámzás, meg fáj a létezés.
Wormrot – Hiss – Amit itt le műveltek a szingapúri srácok, azt tanítani kéne. Grindcore, amiben a stílus minden hatása kap egy pillanatnyi reflektorfényt. Hardcore, Slayer, csorda vokál, hegedű. Meg egy olyan god tier éneklés, amit most hallottunk utoljára sajnos.
Yrre – Luhlae X The Witch – Imádod Robert Eggers filmjeit? Annyira szopkodod, mint én és még a Northman is tetszett? Akkor ez a te lemezed! a The Witch című film megzenésítése, ami furán hangzik, de működik. Hátborzongató és olyan hangulatokba visznek ezek a post-black fuvallatok, mintha csak az említett mozgóképet néznéd.
Ashenspire – Hostile Architecture – Még egy jazzes szexi szaxi lemez. Csak a White Warddal ellentétben, ez sokkal kísérletezőbb és avantgarde-abb.
Urskek – Trha – Alex CF legutóbbi bandája. Amiben a Sötét Kristály iránti szenvedélyét éli többedmagával. Gyönyörű post-metal, amiből sugárzik a szenvedély és a rajongás.
Another Way – Csillagok Kutyaláncon – Idén egy hazai lemezem van csak. Ez viszont felér ötvennel. Viharsarok fastcore, gyors, fifikás, egyszerű mégis komplex. A szövegek meg olyanok, hogy falnak mész és már ragadnád is a vasvillát. Miközben sajnálod, hogy te nem vagy az utolsó parasztok leszármazottja, mert pár kilométerrel arrébb származol.
Collapsed Skull – Eternity Maze – Dylan Walker új bandája, már emiatt is felkerülne a listára. De tovább megyek, powerviolence. Dob, basszus felállás. Hip-hop mintákkal. Ennyi. Egyszerű gyerek vagyok, ennél több nem kell, annyit hallgattam, hogy lekopott Spotifyról.
Yearning – MMXXII - Tökéletes zenei lefestése a tavalyi évnek és annak, ami jelenleg történik a világban. A harag és kilátástalanság járja táncát, pontosan azok az érzések amit jelenleg egy átlagember érez, ha követi és érti is valamennyire azt, hogy mi folyik a világban. Top screamo, német iskola, picit dallamos Orchid.
Piri Reis – Ritma - Nem gondoltam volna, év elején, hogy az év egyik legjobb screamo lemeze Malajziából fog jönni. Pedig még emelték is a tétet, mert ez az egyik legjobb debüt nagylemez is egyben. Hét év, egy demo és négy split után elértek ide a srácok és csajszi. A lemez minőségét pedig mi sem mutatja jobban, hogy a Zegema Beach és a Moment of Collapse is foglalkozik velük.
Billy Woods – Aethopies – Egyik ügyeletes emberem, aki szinte minden évben bedurrant egy listás hip-hop lemezt. Szavak mestere, aki úgy mesél, hogy csak lesel, miközben nem csak a puskaropogás meg a csillogó aranyfog téma.
Danger Mouse & Black Thought – Cheat Codes – Ez a lemez úgy hozza a klasszikus boom bap dolgokat, hogy közben teljesen friss és aktuális. És annyira jó, hogy azóta felértékelődött bennem a The Mouse & The Mask lemez, amit most simán a Madvillainy elé tennék.
Morrow – Quite Earth – Alex második szereplése. „Emocrust”, dallamos, fájdalmas, gyönyörű post metalos crustoskodás. Remélhetőleg nem az utolsó lemez.
Triac – Pure Joy – Na ez a lemezcím tökéletesen leírja az érzéseimet vele kapcsolatban. Eszeveszett grind/pv őrület, az egész lemez olyan, mint egy szanaszét blastolt noise rock, anyag a kilencvenes évekből.
Bríi – Corpos Transparentes – Korai Kátai hatások, de olyan mennyiségben, hogy nem lehet vigyorgás nélkül hallgatni. A legszebb az egészben, hogy nem csak egy egyszerű áhítat a Thy Catafalque előtt, mert van saját identitása is. És úgy építi be a Tűnő Idő Tárlat hangulatát és megoldásait, hogy egy teljesen friss és izgalmas cucc lesz belőle.
Lykotonon – Promethean Phatology – A borító senkit ne ijesszen el, ez az egyik legjobb industrial metal lemez tavalyról. Ipari meg menések, mintha az Apex Twint kevernénk black metallal. Nehezen megunható, sötét kattogások.
+Full of Hell - Aura Leaking from a Open Wound - Full of Hell EP, amin a noise rock dominál, csak azt sajnálom, hogy nem hosszabb.
+ Massa Nera - Derramar I Querer I Borrar - Ez a lemez lemaradt, mert eléggé év végén jött ki és nem hallgattam eleget, meg el is felejtettem, de vehetjük ezt 21-nek. Screamo tanítás, ami nem fél átlépni a határokon, annyira, hogy még techno átvezető is van. Tökéletes példa arra, hogy csicska aki novemberben már listázik.
+ Tudom, mostanában szokás sok mindent mondani a Catafalque-ról, annak ellenére, hogy milyen meg molyan, az Akvás koncert nekem hidegrázós volt. Aminél csak a Mátra tövében adott Entrópia X Lanterni konyó szólt nagyobbat, évtized koncertje.
+ Akiket meg érdekel egy az egész éves kedvenc lejátszási listám, tessék, sajnos csak Spoti.
Professor Dunwitch:
Lehet, hogy évközben már jó ideje nem csináltam, de egy ilyen nívós lista létrejöttéhez mégi csak hozzájárulok, hogy borozgatás közben elmondhassam, hogy mit nem mondtam még el. A sorrend természetesen nem lényeg
Another Way – Csillagok Kutyaláncon – Another Way mindig kisért az utamon az évek alatt és ahogy én felnőttem, úgy ezzel a lemezzel a viharsarok fastcore képviselői is megmutatták, hogy az elmúlt évek munkája hogyan is ért be velük együtt és, hogy tudnak úgy újítani, hogy önmaguk maradnak! Ja és Kunszentmárton Trógers!
Haramia – EP 2022 – rövid, impulzív és mindent a pofádba vág… kell ennél több?
Yrre – Luhlae X The Witch – azt gondoltam, hogy ezt a filmet már nem lehet hova tovább maxolni, viszont mikor ez a lemez szembejött velem rá kellett döbbennem, hogy ezzel a soundtrack-el egy még elborultabb utazáson vehetek részt, úgy hogy nem is nézem.
iamyank - Láttam a jövőt meghalni – az év második felére, valahogy elegem lett mindenből és mindenkiből és az életem soundtrackjévé vált ez a dal és segített visszatalálni.
Durbatuluk - Erzähle, Baba Jaga – fura egy olyan ember lemezét hallgatni, aki amúgy az egyik kedvenc youtuberem és az, amit ott művel teljesen összeegyeztethető azzal amit zeneileg lehoz és a trvesága, pedig abszolút vitán felüli.
BEERZEBUB - A Szavak Ereje – Végig nézve a listát elég sok dühös magyar lemezt hallgattam az évben, hát tessék.. itt a következő!
JAD – BÓL – hardcore punk Varsóból, hasonlóan kiábrándult és feszeshangulatú cucc, mintha itthon rögzült volna.
Bob Vylan - Bob Vylan Presents The Price Of Life – akármennyire feszes és dühös a lemez alaphangulata, mégis az egyik kedvenc „lazulgatós” anyagom lett.
Satyricon - Satyricon & Munch – a lemez amiért pont egy éve mindenki elküldött az anyámba, hogy nekem ez mégis, hogy tetszhet... még mindig nagyon szeretem!
RZA - Bobby digital and the pit of snakes – RZA-nak érdekes módon mindig a filmes munkái (szellemkutya, afro samurai) azok amik nálam jobban beütnek, ez a lemez viszont levett a lábamról, elképzelhető, hogy a remek vizuálok miatt, de ez nem is érdekes.
+1 Távol - Bakony - még mindig erősen ismerkedem ezzel a lemezzel, de tény és való, hogy zseniális minden pillanata és kiválló lezárása volt az évemnek, de nem is írok róla most többet, mert majd hozok egy hosszabb cikket róla!
Professor Nagaarum O'Mons:
Nagyon sokféle zenét hallgattam most is, főleg dungeon synthet meg komolyzenét. Volt metal is. Nagyon sokminden tetszett, sokkal több volt, ami nem, sorrendet felállítani meg nem tudok.
Eldöntöttem, hogy azt teszem ki ide, ami elsőre eszembe jut. Tessék. Ez fasza kis nóta:
Zsamo!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.