Sokszor téma, hogy a metal hogy a jobb? Fos hangzással vagy jó hangzással... A legjobb az, ha mind a kettő egyszerre. De létezik a harmadik kategória, amire csak azt mondom, hogy... Mit mondok? Most itt meg akartam mondani, hogy mit mondok, de rájöttem, hogy erre az érzésre nincs még mit mondjak. Pedig itt van bennem évek óta, csak még soha nem mondtam ki szájjal. Szétrobbanok.

Na. Itt van ez a Coffinworm, ami a talán kedvenc kiadómnál a Profound Lore-nál jött ki. Még a Fémforgács Hangpróbán találkoztam vele megjelenésekor, és adtam rá egy 10-est, aztán nem hallgattam meg többet. A névre viszont azóta is emlékeztem, és tudtam, hogy összeforr még szerelmünk rég elszakadt lánca. Ez tegnap esett meg, azóta már a gyerek is táncolt rá, aki 13 hónapos.

Az amcsik egy ideje nagyon erősek ebben a műfajban, de lehet, hogy privát tudatlanságom miatt írom ezt. Ők találták volna fel? Chicago környékén székelnek az olyan forma bandák, mint a Lord Mantis vagy az Indian. Ezek itt mondjuk Indianaból vannak, ami csak majdnem Chicago. Durvulásból súlyból viszont viszi a Lord Mantis szintet, ami nálam valamelyest etalon. Az elején itten belehabarodtam a hangzás témába. Iszonyú súlya van ezeknek a gitároknak, meg a dobnak, meg a basszusnak és az éneknek. Biztos vagyok benne, ha okarinás is lenne a bandában, annak is iszonyatos súlya lenne. Valaki dobjon már meg egy kifejezéssel, ami arra utal, hogy egy metalbanda jól szól (tehát nem szarul jól), és mégsem sznobul, ahogy pl. az In Mourning (jön a lemezük novemberben, nagyon várom).

Annak idején a HP-n együtt emlegettük a Portallal, de az azért nem vicc. Nem tudom, hogy hallottam e nagyobb mocsoktengert annál. Ez is mocskos, de tisztán mocskos. Tiszta mocsok. Jól van már, itt a lemez... 10/10: