Két hölgy, Austrália, Melbourne. Zaj, sludge, doom, kísérlet. Mostanában egyre nagyobb divatja lett annak, hogy zenei fomában állnak ki a fehér felsőbbredűség meg minden féle elnyomó, rasszista lófaszok ellen úgy, hogy az alapja egyébként nem punk, ahogy általában lenni szokott. Ez persze a…

  A Cara Neir azon bandák sorát erősíti, amik a termékenység zenei képviselői. 2008 óta léteznek, de a bandcampjük szerint már több mint 10 kiadványuk van. Ebben persze benne van minden split, EP meg miegymás. Ők abból a 2010-es évek elején körül elindult, blackened screamo, neo-crust dologból…

Nemrég Professor Shub Niggurath nyaggatott, hogy jó volna, ha írnék erről az albumról egy szösszenetet. Akkor elhajtottam, mondván, számomra ez emészthetetlen massza az előző remekműhöz képest. Most pár hónap elteltével viszont úgy érzem, muszáj véleményt formálnom. A 2017-ben megjelent Exuvia…

Bicskás haramiák az út szélén várnak és beléd mártogatják a mocskos hétköznapok és kilátástalánság miazmájában áztatott bökőt. A legszebb az egészben, hogy én meg is köszönöm nekik. Röviden és tömören ez a Haramia, hoszzabban se lehet túl sokat filozofálni, mert faék egyszerűségű, a legjobb…