Alex CFről volt már itt rengeteget szó. Annyira, hogy amihez köze azt próbálom ide kirakni, annyira imádom a faszit, meg amit csinál. Ebből kiindulva nyilván mindent imádok, amiben benne, valamit jobban, valamit kevésbé. Az biztos az Archivist az nagy szerelem, és sajnálatos, hogy a szokásos három lemezes életútban gondolkoztak neki. Viszont itt van most a Slow Ends, ami arra hivatott, hogy az Archivist örökségét vigye tovább. Annyi különbséggel, hogy pont Alex hiányzik az Archivist felállásból, na meg Anna is, sajnos.

Szóval alapjaiban az Archivist világát viszik tovább, csak kiegészítik és előre lépnek egyet. A black metal kicsit háttérbe szorult. Vagyis inkább az van, hogy sok minden más jött az előtérbe. Van itt shoegaze, black metal, screamo, sőt még popos hatások is. Ezt az egészet sikerült egy nagy kerek egésszé formázni úgy, hogy igazából semerre nem leng ki az inga nyelve. Az egész olyan, mint egy nagy, lélegző, stílus kavalkád, bár nyilván a zsánerek olyanok, hogy azért összeférhetőek. Dalszerzés terén is voltak változások, mert már nem az viszi el a hátán az egészet, hogy kifacsar a hangulat meg, megesz a blastbeat. Itt kérem olyan katartikus csúcspontok és olyan béka segge alatti földhöz baszások vannak, mintha valami anime verekedés részei lennénk.

Már az ének, az extrém mellé bevágott shoegazees dallamos hangokkal meg eszi az ember lelkét. A gitár meg sír állandóan és nagyon igaza van. De olyan dallamokat és nyekergéseket is szállít néha, hogy csak kapkodom a fejem, hogy mi is akar ez lenni. Sokszor az az érzésem, mint legutóbb a Doldrum esetében, hogy mintha hallottam volna én már ezeket a témákat valahol. De, lehet csak az a baj, hogy szét hallgattam már a Respiret meg a hasonló hangzásvilágú bandákat. Így sajnos sok újdonságot nem szállítanak, viszont amit csinálnak az teljes erővel, érzelmekkel és a kiváló témákkal felszerelve. A hangzás nekem picit zajos volt, nem éreztem ide illőnek, valahogy nem vágott a koncepcióba. Egy tisztábbra kevert cucc sokkal jobban állt volna kik.

Kínban és cipőbámulásban főzött hideg gyümölcsleves ez, amiről kb tudjuk mire számíthatunk, viszont egy ilyen kurva meleg napon, nehéz jobb alternatívát találni. Megrágnak kiköpnek és néhány pillanat lebegés után mehetsz a cipőtalpuk alá, hogy jól kifacsarják a lelked utolsó épp szilánkjait is. Na mentem, megnézem lehűlt e már a levesem.

szomorkásan 8/10