Gond volt... Ebben a hónapban eléggé semmit nem hallgattam új megjelenésekből, régi cuccokat annál inkább. Biztos voltam benne, hogy eljön az a pillanat, amikor nem lesz időm az aktualitások pörgetésére. Aztán... de ezt majd inkább elmondom a saját részemben. 

Jelenleg a seggem csurom víz, a lábam szára hinaras, és miután a gereblyét visszahajítottam a platóra, majd visszaérve a meleg levesem elfogyasztása után a kávét szürcsölöm idő előtt, így a délutánom kellemes szendergősre van tervezve. Az időjárás is csak arra jó, hogy fényképezzünk. Fekete felhők gomolyognak odakünn, de amúgy meleg fülledt az idő. Egyszóval gyönyörű minden. A zene is, amit hallgatok éppen.

Photon Patch

Őt, mint az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő részecskét, benyelte egy fekete lyuk. Remélem, hamar kihajítja a centrifugális erő a téridőgörbület egy másik pontján.

 
 
Professzor_Dunwich

A május egy elég mozgalmas hónap volt a számomra és igazság szerint nem is nagyon követtem az aktuális megjelenéseket. Volt néhány lemez, ami egynél többször ment le, ilyen volt a Wilczyca – Magija, a Kaatayra / Pessimista split, az Immortal War Against All-ja, A Lapse of Solitude Aeon-ja és nagyjából ezek voltak azok a lemezek, ami valahol 2 és 5 hallgatást értek meg a hónapban nálam. Az rekordnak számító ÖT végighallgatást, pedig… dobpergés… Wilczyca – Magija érdemelte ki!

Szóval a Wilczyca – Magija lemeze egy remekül összerakott lengyel doom/black csomag. Az album második track-je a Magija, ahogy elindul mintha a Black Sabbath Black Sabbath című dalát hallgatnám majd erre rájön az igazi vérokádós ének, ami el is felejteti az emberrel a sabbath-os párhuzamot. Cserébe megtartja annak minden gonoszságát s vontatott gyilkos tempóját. Egyébként ez a fajta vontatottság nem jellemző a lemezre, viszont mikor beüt annál inkább húzza az embert. Az album leghosszabb tétele a Tetragrammaton, ami a címadó dal mellett a másik kedvencem. Kicsit sok lett a rizsa, de hallgassátok meg, szerintem ez egy nagyon frankó lemez lett! 

Viszont voltak olyanok, amik tényleg sokat szóltak a fülemben a hónapban:

Baphomorph -  Baphomorph - I​,​II​,​III – úgy visít az a gitár a kezdődalban, mint egy kibaszott T-rex, majd a végére elnyel és bent ragadsz az albumban még legalább 12x https://grimestone.bandcamp.com/album/baphomorph-i-ii-iii
Tribulation - The Children of the Night – a zenekar legjobb lemeze EVÖR! kiválló minőségű death rock / black N’ roll cucc https://www.youtube.com/watch?v=P9AGQ_U0w2w&t=3010s&ab_channel=G%C3%BCrkanUzunp%C4%B1nar 
Rise of the northstar – nagyjából minden! Groove metal, crossover thrash és rap metal... kell ennél több? https://www.youtube.com/watch?v=kd4UTE-1gSM&ab_channel=AtomicFireRecords
Calabrese – ők is sokat szóltak nálam a hónapban, horror punk és shock rock, rengeteg ’80as évek horror filmmel. https://calabrese.bandcamp.com/album/flee-the-light

 

Professor_Nagaarum O'Mons

Egészen mostanáig azt hittem, hogy a dark ambientet nem lehet hibakód nélkül ötvözni a dungeon synth-tel, mert előbbi általában modern műfaj, és a hangzása a sci-fik jéghideg világát idézi, addig a ds maga az antik, ahol technológiának helye nincs, csak az ősi mágia hat.

Az Absolute Misery meggyőz róla, hogy tévesen gondoltam. Régen olvastam az Éj trilógiáját és a Hajnal trilógiáját Leslie Stone sci-fi / fantasy remekműveit. Annak a hangulatát hozza el ez a fantasztikus zene. Hallgatása közben még írnom is nehéz, annyira tereli a figyelmet minden másról. Húz abba a világba, amibe Leon Silvert is áthúzta valami...

Nameg... Végre rávettem magam, hogy végignézzem a Riddick trilógiát, annak a hangulatához is passzol. Ezeknek a filmeknek eddig mindig csak rövid részleteit láttam. Azon részletek alapján nem csalódtam, bár még csak a másodiknál járok. Én úgy nézek filmet, hogy ha leülök zabálni benyomok valamit, így lényegében 10-15 perces bontásokkal megy le minden kb 8-10 alkalomra bontva.

Egyéb, sokat hallgatott zenék májusban:

Depeche Mode - Memento Mori (2023) - Már csak ketten maradtak a sötét szintipop királyai. Angolos elegancia, északi hidegség, és a két zseniális énekhang kettőse. Tetszik, hogy Gore az újabb lemezeknek minimál hangzásvilágok kever.
Crust - Wanderers (2022)
Meadow Growe - sokminden
Porcupine Tree - On The Sunday Of Life
Porcupine Tree - Recordings

Professor_Pikt

Humanity’s Last Breath – Labyrinthian

Számonra Buster Odeholm teljes munkássága a jelenlegi „kemény” zenei élet abszolút antikrisztusa. Amit ez az ember csinál, mind egyenes, őszinte, disszonánsan gyönyörű sújtás. A gitársound teljes mértékben övön aluli.

Hallgatottak:

Currents – The Death We Seek – Über pro keverék, van itt progresszív, djent, meg mindenféle fémötvözetek. Hibátlan produkció: Currents - The Death We Seek - YouTube
Bishwadeep Sikder – Discrete – Indiában fantasztikus zenei tehetségek virágoznak, a link címe sokat elárul. Bishwadeep Sikder - Discrete (Full EP Stream) || Djent | Metal | Jazz | Fusion - YouTube
Erra – Snowblood – progos, core-os, bolondos ERRA - Snowblood [Official Music Video] - YouTube
Hocuspony – Hármaska – Legeslegjobb magyar rokkenroll hangzás. HOCUSPONY - HÁRMASKA (Official Music Video) - YouTube
Closet Disco Queen & The Flying Raclettes – Melolo-Aromatomat – Nos, ez az ultimate wtf. Amikor azt hiszed, hogy az ilyen zenéből már nincs mit kihozni, aztán nyakoncsap egy ilyen zsenialitás. Closet Disco Queen & The Flying Raclettes - Melolo-Aromatomat [Le Coulis de l'eau - Live Session] - YouTube

Professor_Shub Niggurath

A tavalyi két lemez után újra itt van a no skip isten Billy Woods, aki négy év után megint Kenny Segal-el csinált egy pöpec karikát. A Moor Mother-el elkövetett Brass lemeze óta, szinte minden lemezéről volt szó, itt a Barlangban és ez nem véletlen. Mert akinek van egy minimális afffinitása a hip-hop-ra, az biztos egyetért abban, hogy jelenleg az egyik legizgalmasabb, okosabb és minőségibb MC-vel van dolgunk. Aki sorban hozza ki az olyan lemezeket, amiken egy skippelni való track sincs. A flow továbbra is egyedi és eléggé alternatív, a szójátékok okosak, amihez megéri bújni a szövegkönyvet. Kenny beatjei pedig tökéletesen passzolnak Billy fura világához és szövegeléséhez. Alapjaiban boom bap, de sokszor eléggé avantgárd felfogásban, olykor jazzes, olykor nagyon agresszív, tökéletesen leköveti a társát. A Maps pedig egy koncept lemez lett, a tavalyiakhoz képest egy picit visszafogottabb témával, a turnézás jobb és rosszabb pillanatairól, meg úgy általában az utazásról. Ez is csak azt mutatja, mennyire sokszínű ez az arc.

Pörögtek még:

One Eyed God Prophecy – One Eyed God Prophecy (1996)
Bandit – Siege of Self (2023)
Chat Pile – Gods Country (2022)
Chained to the Bottom of the Oceon – Obsession Destruction (2023)
Tetem – S/T (2023)
Unbroken – Life.Love.Regret (1993)