2 év telt a hazai crust proféták utolsó lemeze óta. Most meg kb berúgták az ajtót, ezzel a 10 perces EPvel, legalábbis nekem teljesen elkerülte a figyelmemet, hogy csinálnak valamit. Ez első szembetűnő dolog az anyag kapcsán, az a gyönyörű borító, ami Sajt munkája. Az ilyen képek többnyire, death metal lemezek elején szoktak szerepelni, így nekem az első gondolatom az volt, hogy lehet, hogy lesznek apróbb változások a zenében. Esetleg a death metal vagy atmoszférikusabb dolgok felé mozdulás.

Ez a tipp egy nagyon picit be is jött, hiszen már a kezdés is próbál egy sejtelmes, sötét hangulatot megteremteni, hogy a Cults of Death cím ne csak dísznek legyen. Utána viszont azonnal visszatérünk a megszokott kerékvágásba és a D-ütem kezdi pumpálni a vért az agyba, hogy zsibbadás közben, fejjel verjem le a csempét a fürdőszobában. A végére még bitang erős gitár virgázás is belefért, amit én sok esetben nem szeretek, a hasonszőrű zenékben, itt mégis kiválóan működött. Pont akkor és pont annyi volt amennyi szükséges. A hangzás az előző lemezeken is kiváló volt, itt mintha egy fokkal sikerült volna még jobbra finom hangolni. Nem csoda, mert, ha megnézzük kibaszott Dan Swanö keverte és ha valaki Ő azért érti, mi fán terem az igazi aprító svéd crust/d-beat hangzás. Erre most lehetne mondani, hogy nem túl DIY. De kit érdekel, ha Dan Swanö kever egy világvégi post szocialista pöcegödörben tengődő bandának, az mindig rohadt menő.

Kapnak az arcukba az influenszerek, a közösségi média, mindenki, aki mások testével akar rendelkezni. Szóval a témák adottak, nem meglepőek de fontosak. Olyan dolgok, amikről beszélni kell, addig amíg nem lesz változás, hiába unalmas vagy frusztráló már. A riffek aprítanak, a d-ütem pörög zeneileg nem nagyon leget belekötni, hozzák, ami kötelező, pár kiemelkedő pillanattal egyetembe. Ez a 10 perc pont arra jó, hogy nincs benne egy pillanat üres járat sem. Végig száguld testen és lelken egyáltalán, mint az apokalipszis kibaszott lovasainak egyike. Kegyetlenül, félelmet nem ismerve és fontos dolgokat tűzve a harci zászlóra. Most rengeteg vendég énekes is részt vesz a lemezen, akik fel is vannak sorolva. Akik személyesen is járatosak az undergroudnban biztos tudja kik ők, én nem. De annyi bizonyos, hogy mindenki nagyon oda teszi magát. Egy valami van, amit nagyon hiányolok, nekem továbbra is az Ugar a kedvencem tőlük és várom, hogy ismét legyen egy teljesen magyar szövegű lemez. Ide sajnos egy dal se jutott.

csempe verős 8/10