Ismeritek azt az érzést, amikor megláttok egy baromi ronda borítót, ami ráadásul black metal is és szinte biztosra tudjátok, hogy ez valami orbitális királyság lesz. Ha igen jó helyen jártok, ha nem meg addig nézzétek a Stikkersvin új lemezének borítóját, amíg el nem fog ez az érzés.

Mostanában nagyon izgalmas dolgok történnek a raw black metal színtéren. Vannak vámpírok (jééj) meg vannak punkok, sőt még indiánok is már, egyik szarabbul szól, mint a másik. Imádnivaló. Az amerikai színtér rohadt erős jelenleg, még én azt veszem észre, hogy a csehek is lekezdtek mozgolódni. Ezt csak így mondom, mert igazából lényegtelen a Stikkersvin szempontjából. Maximum azért nem, mert Ők, mint dánok próbálják az északiak becsületét megvédeni, olyannyira, hogy az év eddigi legjobb black lemezét le is szállították, már januárban.

A Voldsom Trolddom bedobolásával le is kezdődik. Az északi szél fújja a hajunkat, már, akinek van, olyan sebességre kapcsolnak már az elején. A témák egyszerre punkosak, de vannak bennük egy kis thrashes íz is. Pont annyi, amennyi színesít, de nem idegesít. A tempó váltások kiváló érzékkel vannak beiktatva, a meg-meg jelenő, öblös, tiszta énekről meg nem is beszélve. Ebben a lassú, énekelgetős részben csúcsosodik ki a dal, amit utána a tremolo imádás tökéletes le is zár. Ez a szinte tökéletes felvezetés, definiálja az egész lemez, hozzáállását és minőségét. Mégis, a második dal is már egy olyan vicsorgó barbár riffek kezd, hogy csak elégedett tudok csettinteni, ha tudnék csettinteni. A játékos heavy metalos, punkos riffeléseket eszeveszett cséphadarások és csatakiáltások váltják. Így az egész dal olyan, mint egy hullámvasút.

És ez így megy tovább, dalról, dalra. Jobbnál jobb riffek, eszement tempók, kacérkodó punkos, olykor heavy metalos kiállások. A dallamos énekkel még Thor pörölyét is kiénekelnék a kezéből, szóval mind hangszeres és mind vokális téren változatosat és minőségit alkottak. Se híre se hamva, semmi menedzserkedő maszkos bohóckodásnak, itt nincs más, csak a jó öreg északi szelek vagy éppen kárpátok utánozhatatlan rideg, gonosz és lesújtó hangulata.

pajzán 9.5/10