Na bumm, arcon pörgés, föld indulás, kint az új The Body, elme és lélek nem marad épen, ahogy a fülünk se. Azt se tudom már, hogy hányszor mondtam, hogy a The Body, a Full of Hell meg a Thou a jelenlegi amerikai underground császárai. Tömeges kollaborációk, a határok rugdosása távolabb és távolabb, már-már olyan területekre, ami inkább közelebb állnak egyfajta előadáshoz mint normális módon élvezhető, "bonyomom, hogy kikapcsoljak" zenéhez. Ezt még el is fogom mondani sokszor, szóval előre is bocs. Fél év alatt ők is kiadnak három lemezt, ebből kettő kollab, A Manslaughter 777-el elkövetett hanggyalázásra még várni kell egy kicsit, de elfogultságból meg az eddigi munkáikból, már most jónak könyvelem el. Viszont itt van ez, csak ketten Chip és Lee, I've Seen All I Need to See, hát meglátjuk (hehe)
Van valami megfoghatatlan perverzió abban, hogy arra élvezkedünk vagy szörnyölködünk (kinek mi), hogy két pacák a legkeservesebb személyes poklok legmélyéről idézgetnek démonokat, amik úgy agyon nyomnak a súlyúkkal, hogy két hét kóma garantált. Ha Merzbow metalt játszana az ilyen lenne, alapjában még mindig egy sludge bandáról van szó, bár szerintem annál azért több, de jobbat én sem tudok rá. Viszont van itt drone, na meg zaj, rengeteg zaj. Valakit kikerget a világból, nekem meditatív, ahogy Chip pengeti ezeket a szarrá hangolt, recsegő dallamokat. Meg ahogy Lee bassza a dobot, mert erre szebb szó nincs, az épelméjűség kapuit döngetve. Egy kis narráció meg Chip kegyetlene sikítása, amire én mindig azt mondom, hogy jah szar, de én már hozzászoktam. Egyébként más szemszögből, nem is ének a funkciója, hanem ez is csak egy zaj keltési mód, egy effekt, amit nem technikával oldanak meg, hanem Chip hangjával. Nagyon érdekes gondolat, de nem az én érdemem, én nem vagyok ilyen okos. Elméletileg attól is láthattok majd írásokat itt, hamarosan, akitől ezt hallottam. Ormótlan, súlyos és nyers, meg irdatlan sötét. Hallgatás közben kifakulsz a létezésből 38 percre és olyan szürreálisan gonosz tájakon jársz, amilyeneket maximum Lovecraft álmodott. Üdvözlégy a zaj honában gyermekem, ki itt be lépsz hagyj fel minden reménnyel, mert az itt nincs. Márciusban vissza térünk. Jah meg Chip, még mindig úgy nézki mint a sógorom..
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.