Ha valaki az undorítóan alul értékelt Upstab, egyik daláról nevezi el magát. Na, ott már azért lehetnek sanda gyanúink, hogy mire is számíthatunk. Nyers és gyors fastcore, abból a városból, ahonnan olyan nagy nevek is származnak, mint az Integrity vagy a Ringworm. Mosdatlan és gyors, tuti ez lenne Cleveland város szlogene, ha engem kérdeztek volna. Ez az a fajta zene, ami miután tele pumpálta minden véredényedet, kést döfköd a szemedbe és onnantól már csak fekete fehérben és bőrkabátban látod a világot. Nyilván a cél is valami hasonló, a megkeseredett fiatalság, a rommá dolgoztatott munkásosztály, káosztól és frusztrációtól csöpögő kiáltása, 8 percbe foglalva. Gyors, mint a gyalogkakukk, de közben olyan riffek és játékos dallamkezelések mennek, hogy reflexből is táncra akarunk perdülni. A dob az adja a faszt a core-hoz, mondjuk ennyi is a dolga, bár mikor nem ezt teszi, akkor is full dinamikus. Párszor még elég kis okoska is, hogy majdnem kizökkent abból, hogy ez egy kőbunkó zene kéne, hogy legyen. A vokál meg hadarós, fröcsögő oda mondogatás, bár nem is kell több. Nincsenek nagy megoldások vagy megfejtések. Sebesség az van, fasza riffek is vannak, jól eltalált tempó dinamika és agresszió is van. Az igazság pedig az, hogy egy ilyen lemezhez ugyan mi más kéne még? Aki éli a klasszikus 80-as évekből táplálkozó hardcore-t, na meg a fastcore-t, az itt nem fog csalódni. A borító meg zseniális.

rövid, de legalább gyors 9/10