Az Alföld rezgéseit, suttogását szorgalmasan kémlelő Avius, aki kollégánk is itt, nemrég bocsátotta szabadon két dungeon synth anyagát a szerepjátékosok nagy örömére. Emellett azonban jelentek meg metalos dalok is a név alatt a múltban, és fognak a jövőben is. Mivel a 2022-es évet a régi / új dungeon synth EP fizikai megjelenésével nyitja, az új / régi meg két hete jelent meg, itt volt az ideje egy interjúnak.
A FATTYÚ-t mindig egyedül csináltad? A Rigor Mortis anyagon többen vagytok a fotón.
A FATTYÚ mindig is egy önálló projekt volt és valószínűleg ez így is marad. Van néhány ember, akikkel időnként szoktam konzultálni, mert egy külsőssel való beszélgetés sokat segít, ilyen például Peredi Péter, aki a mesélőm szokott lenni, illetve Ő volt a Sámánon is a „Csendesen nyugvó öreg táj” klipben. Ezúton is ezer köszi érte!! A Rigor Mortis egy érdekes sztori ugye ott is az egyik résztvevő Peti volt. P.CS. volt a másik, aki régebben a dobtémákban segítettbe, a másik pedig V.L. volt, aki a ritmusgitárért felelt album készítése folyamán, illetve Farkasok Órája a szöveg egy részét, illetve alaptémáját Ő hozta, valamint az Áldozat zenei alapját is az Ő dolgai alapján csináltuk. Akkor ezt egy össznépi trepninek tudtam be és izgalmas volt próbateremben összerakni. De ez egy egyszeri alkalom volt és nyilván azok a promóképek is csak a Rigor Mortis-hoz készültek, de mai napig sok helyen azt használják, amit nem is értek. Közreműködők, így is vannak és lesznek ettől nem zárkózom el, de nem csinálnám zenekarként, mert akkor az több, mint valószínű, hogy alkudozgatásokból állna, nekem meg ahhoz ennél a projektnél nincs kedvem.
És kit hallhatunk A Világ Közepe Tavernában narrálni?
Ott is Peredi Peti barátom a mesélő. Ő nagyon éli ezeket a dolgokat, nekem meg nem kell még ezzel is foglalkozni, így ez egy nagyon jó deal mind a kettőnknek.
Mit ézrel magadhoz közelebbnek? A metalos doldokat vagy az ambienteket, dungeon synthet?
Ezen még, így nem is gondolkodtam. Igazából mind a kettőt nagyon szeretem, de nyilván hangulat és helyzet függő, hogy mikor melyik megy. Mai nap például délelőtt lakást festettem és kamaszkorom kedvenc punk bandáit hallgattam, viszont most leültem lazulgatni, illetve válaszolni a kérdéseidre és a Warcraft 3: The Frozen Throne Soundtrack-je szól. Inkább a hangulatom válogatja, hogy mit hallgatok és nem a zene műfaja. A Black Metalban pedig kifejezetten szeretem, mikor az ambientet és a dungeon synth-et atmoszféra teremtésére használják. A „műanyag” hangú hangszereknek is meg van a maga varázsa.
Nagyon tetszetősek a borítóid és a lemezekhez mellékelt képi világ, főleg az utóbbiak esetében. Honnan ez a jó "látás"?
Hát, ha tippelnem kellene, akkor az lenne, hogy gyerekként egész hamar kaptam komoly vizuális ingereket különböző műfajú filmektől, gondolok itt a klasszikus ’80-as ’90-es évek horrorjára, akció filmjeire, vagy akár az animációs filmek, mint például a Heavy Metal, a klasszikus Batman Animation. A két jóval idősebb nővéremnek a szobája is totál ki volt plakátolva minden félékkel, illetve a tőlük „lopott” kazettáiknak a borítói is gyerekként borzalmasan letudnak kötni. A GUNS'N ROSES - Appetite for Destruction kazis bookletje mai napig az egyik kedvencem.
Később nyilván jöttek a képregények kamaszként pedig elkezdtem használni a Photoshop-ot, később az Illustratort, ezekben kezdtem el tevékenykedni és ez a mai napig kitart.
Fontosnak tartom egyébként egy zenekar ilyen típusú vizuális megjelenését, mert ez az, ami elsőnek eljut a közönséghez és hiába jó a zene, ha ezt a részt nem veszi komolyan az előadó. Ugyan úgy szerves részét képezi a zenének, mert ha tetszik, ha nem, szoros kapcsolatban állnak egymással.
Most egy kicsit szerénykedsz, mivel úgy tudom, hogy te tanultad is ezt. Mármint a vizuális megjelenítést. Sőt, nem csak tanultad, hanem...
Igen tanultam is egy ideig, illetve tanítom is az ideévtől kezdve, gyanítom erre szeretted volna kihegyezni a kérdésedet!
Igen erre. Szerinted miért van az, hogy bár a metalosok nagy része a szintetizátort nem tekinti hangszernek, de a dungeon synth még azok számára is minimum türelmi zóna?
A dungeon synth-nek szerintem inkább a hangulata, vonzó. A metalosok elég nagy hányada gamer, tabletop rpg játékos, illetve fantasy rajongó. A heavy metal kultúrának ezek a dolgok abszolút szerves részét képezik, a black metalnak szintén, és csomó más műfaj is használja ezeket az elemeket, arról nem is szólva, hogy a synthwave stílus rajongói tábora szintén metalosokból áll. Nyilván még mindig vannak olyanok, akik kézzel-lábbal őrzik ezeket a nemlétező határokat, de szerintem ezek már régen elmosódtak.
Hasonló jelenség van a DEPECHE MODE esetében is, pedig ott nem a mágia, a kaland, és a játék a téma, hanem a szex. Hogy vélekedsz az elektronika és a metal házasításáról. Gondolok itt olyanokra, mint az Industrial bandák vagy az olyan elvontan avant-garde projectekre, mint az IGORRR (remélem, elég r betűt írtam a végére).
A „kötelező” DEPECHE MODE dalokon kívül sokkal többet nem ismerek, szóval arról nem tudok nyilatkozni. A MINISTRY - Psalm 69: The Way to Succeed and the Way to Suck Eggs szerintem minden idők egyik legjobb albuma! Szóval én abszolút nem tartom ördögtől való dolognak az elektronikát a rock, illetve metál zenében, Nyilván mindig akadnak olyanok, akik valami újjal szeretnének kísérletezni és az elektronika új kapukat nyit meg. Egyébként jól írtad az IGORRR-t és a lemezei is sokat szoktak nálam pörögni. Szerintem izgalmas, amit Gautier Serre csinál, de azt is megtudom érteni, ha valaki öncélúnak tartja a kiadványait.
Fiatal korodhoz képest eléggé széles látókörrel bírsz zenei téren. Szerinted az, amiket hallgatsz hat a FATTYÚban megírt témáidra? Miket tartasz a fő hatásaidnak, és van-e valami példakép bandád?
100%-ig biztos vagyok benne, hogy amiket hallgatok hol tudatosan, hol pedig tudat alatt, de hatnak a FATTYÚra. Végülis, így lesz változatos a végtermék. Eleinte a legnagyobb hatást a BURZUM (a kurva életbe, nem leírtam? - a szerk.) gyakorolta rám és a zenémre, igaz a zenén ez annyira nem érződött, esetleg az ambient anyagon, később inkább a SATYRICON és az EMPEROR kísérletezgetősebb lemezei és a SUMMONING, ha black metal vonalon nézelődünk, ha más irányba tekintünk, akkor viszont csak egy műfajt mondanék az pedig a post-punk. De bizonyára van még egy csomó más műfaj is ami itt-ott fellelhető a FATTYÚ lemezein, de ezt már a hallgatóságra bízom.
Ha már az ambient anyagról esett szó. A torokéneklést ki csinálja rajta?
Hát az sem én voltam. Egy ismerősömet kértem meg, aki akkoriban pont ezzel ütette el szabad perceit aztán vettünk fel ezekből a gyakorlatokból pár percnyit.
A FATTYÚ szövegeket figyelve egyfajta spirituális üzenet sejlik fel. Volna kedved ezt részletesebben kifejteni?
A szövegeim eleinte a magyar, illetve a Kárpát-medencei folklórból merítettek dark fantasy elemekkel tarkítva, aztán valahogy igényem lett rá, hogy legyen egy másik síkja is a daloknak, ez hol megjelenik, máskor pedig elhagyom. Hatalmas spirituális revelációk nincsenek dalokban, inkább azt próbálom érzékeltetni, hogy mindentől egyre messzebb kerül az ember. Legyen szó a néphiedelmek, népszokások világáról, vallástól egyszóval bármiféle szakralitásról, illetve egymástól és önmagunktól is. Mindannyian a saját elefántcsont tornyunkból tekintünk le embertásainkra és saját magunkra az elidegenedés jegyében.
Hová vezet ez? Sokak szerint az apokalipszis már tart. Szerinted?
Hogy hova vezet ez a dolog, azt nem tudom megmondani, de bizonyára vannak olyan szociológiai elemzők, akik a komplett doktorijukat az emberiség hanyatlásáról írják.
Nyilván nem jó az irány, de nem is olyan tragikus (3,6), mint ahogy ezt sokan gondolják, rengeteg olyan ember és civil szervezet van, akik a klasszikus emberi értékek szerint építik és szépítik a környezetüket mindenféle különösebb vallási, politikai hovatartozás nélkül, egyszerűen a tenni akarás jegyében.
Az apokalipszis szerintem inkább egy folyamat… most is tart, ma is egy nappal közelebb kerültünk hozzá, de hogy ez ma este 8-kor, vagy 5000 ezer év múlva történik e meg, azt a kutya se tudja és nem is érdekes.
Zárszóként: Mit hallgatsz most?
Ebben a pillanatban, vagy mostanában mi mozgat?
Ebben a pillanatban, illetve mostanában mi mozgat.
Ebben a pillanatban a SHOW ME THE BODY - Trash című dala pörög, egyébként a PINK FLOYD-dal kezdtem el megismerkedni, mert ők valahogy kimaradtak eddig. Amúgy meg az orosz underground szippantott be manapság.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.