Február első napján megjelent a TÁVOL új lemeze Üzenet haza címmel. Akkor gyorsan rá is ugrottunk és megbeszéltünk a Fő Professzorral, hogy ez a lemez egyszerűen kúrva jó. Folyamatosan fejlődik a TÁVOL hangzása, a borítók mindig szépek és izgalmasak, iszonyatosan jó érzékkel teremt atmoszférát. Egy szó, mint száz SZERESSÜK! Március elején eszembe jutott, hogy annyira felmagasztaltuk egymás között a lemezt, de írni nem írtunk róla és megbeszéltük, hogy kár lenne kihagyni. Itt van március vége és még most szedem össze a gondolataimat a lemezről, szóval ezer bocsánat érte.

Térjünk is át az albumra. Remekül ötvözi a post-punk, black metal, shoegaze elemeket az elejétől a végéig. Nagyon érzelmes és kellemes hangulatú anyag, mely valóban egy érzelgős nosztalgia vasútra ülteti az embert, teszi mindezt úgy, hogy nem vállik csöpögős nyáltengerré és nem süllyed bele a „régen minden jobb volt” mocsárba. Egyszerűen egy jó hangulatú jól megkomponált valóban művészeti értéket képviselő lemezről van szó. Korábban készítettem interjút a TÁVOL mögött álló úriemberrel (itt olvasható), ahol feljött a témába a Thy Catafalque-hoz való viszonya, illetve az, hogy mennyi ihletet és energiát gyűjt onnan. A korábbi lemezeken is tetten érhető volt ez a mozdulat, ám itt valóban érezhetővé és tapinthatóvá vált az a fajta különleges atmoszféra, ami miatt sokan megszerettük Kátai Tamás projektjét. Az Üzenet haza lemezt kár lenne hosszasan a Thy Catalfalque-hoz hasonlítani, mert ezzel bizony csonkolnánk az album minőségét és milyenségét.

Szóval, aki valóban egy kellemes atmoszférájú instrumentális lemezt keresgél, az dobjon el mindent és hallgassa ezt! Sőt, tovább megyek… kezdjétek a legelső Halványul című albummal és legyetek részesei annak a különleges élménynek amelyet a TÁVOL képes nyújtani és legyetek szívesek facebookon, meg youtube-on, meg spotify-on bekövetni, mert érdemes lesz a továbbiakban is követni!