Ez meg egy Another Way interjú. Amiben szélsőséges, idióta, szélsőségesen idióta és provokáló kérdéseket tettem fel, hogy felidegesítsem Bandit. Spoiler alert sikerült :D Figyelem az elvárt álláspontokkal ellentétes vélemények is elhangozhatnak, csak saját felelősségre fogyasszátok.
Sziasztok! Köszi, hogy elfogadtátok a felkérést és időt szántok rám. Fasza lett az új lemez meg minden. Szerintem arról már elmondtatok mindent, amit csak lehet, ezért most beszéljünk kicsit másabb dolgokról is.
Bandi: Köszönjük a lehetőséget.
Gida:Ugyan.Mi köszönjük Nektek!
A tavalyi születésnapi koncerten mondtátok, hogy azért indult a zenekar, mert a környéken csak Ossian meg Tankcsapda volt. Milyen volt akkoriban a helyzet vidéken? Gondolok itt mindenre, ami hatással lehet, egy ilyen zenekar létrejöttére, mint az Another Way.
Bandi: Ezt mondtuk volna? Lehet, de én nem így emlékszem erre a korszakra. Nem Ossian meg TCS volt, ráadásul az Ossian fel is volt oszolva ebben a korszakban, hanem Korn/Sepu/Machine Head/Pantera kópiák mindenhol, meg rap metal. Számomra az a zene közömbös volt mindig. Én személy szerint automatikusan vonzódtam a sokkal durvább műfajokhoz, és ahogy rátaláltam a Napalm Death-re meg a Dropdead-re, el is dőlt minden.
Gida: Tomi mondta ezeket. Én viszont egyetértek Tomival ebben, de Bandival is. Trottyos rock és Korn ment. Már a faszom is tele volt vele és most is. Kilehet kergetni a világból a retró szarosgatya hazai hardrockkal. A 90-es évek közepétől végéig viszont akkora pezsgés volt, hogy ma az már hihetetlen. Vésztőn és Békésen kéthetente kis bandák játszottak. Kurvajó volt!
Az Alföld soha nem a könnyű elfogadás helye volt, hogy tudtatok boldogulni az elején ezzel a műfajjal?
Bandi: Őszintén szólva, ez engem sosem érdekelt. Azt mindig is tudtam, hogy a zene, amit játszunk, egyrészt közel áll hozzánk, és nem is akarunk mást játszani, másrészt pedig értékes zenének gondolom. Mindig is úgy voltam vele, hogy a saját táborát úgyis meg fogja találni. Meg is találta. A koncertek az elejétől kezdve baromi jók voltak, sokszor játszottunk olyan közegben, ahol mi voltunk az egyetlen extrémebb banda és mindig jó reakciókat kaptunk. Szerencsére a lemezekről is szinte mindig jókat írtak, a számírásnál pedig mindig is a dalokat részesítettük előnyben, tudatosan törekedünk megjegyezhető témákra zeneileg és szövegileg is, bármilyen fénysebességgel száguldjon is az adott nóta.
Gida: Nehéz volt az elején. Idétlen kalapáló, sikító zenei analfabéta érzést keltettek bennem néha. De egy idő után kezdtem figyelmen kívül hagyni. Volt amikor magyarázkodnom kellet miért ezt csinálom…Ma már simán azt mondanám, hogy köszi de dolgom van és hallgasson Mobilmániát vagy húzzon el…
Nyilván azóta eltelt több, mint 20 év. Változott valami?
Bandi: Nem, de a mi esetünkben nem is kell változzon. Ez egy szélsőséges zene, de mindig lesz, akiket meg fog fogni.
Szerintetek van köze ennek, hogy vidéken alig-alig van zenei élet. Meg ha van is, az ilyen 20-30 éves zenekarok meg lakossági hulladékok dáridója, ahhoz, hogy annyira nem jönnek az utánpótlás zenekarok? Vagyis vanni vannak, de én hiányolom, az ilyen 17-20 évesek kis szaros, kiforratlan bandáit, amiben nyilván az érzelmek és frusztrációk a dominánsabbak, a zenei tudással szemben.
Bandi: A világ arrafelé tart, hogy egyrészt a demográfiai tényezőknek köszönhetően eleve sokkal kevesebb a fiatal, mint mondjuk 20-30 éve. És minél kevesebben vagyunk, annál kisebb a merítőbázis. Rengetegen már érettségi után lelépnek külföldre, ahol aztán kurvára nem zenélni fognak. Az is probléma, hogy számtalan helyen kimutatták már, hogy a mai fiatal rétegnek nincsenek vagy alig vannak barátai, egy magányos ember meg nem zenélni fog, hanem otthon nyomkodja a Reddit sub-okat meg a Twitch-et bámulja. Aztán a zenekar, mint formátum is leáldozóban van, az élőzene is átalakul. 2023-ban simán el tudom képzelni, hogy megoldhatatlan logisztikai macera egy zenekart működtetni. Meg kell tanulni hozzá zenélni valamennyire, hangszereket kell venni, szövegeket kell írni, rendszeresen próbálni kell, koncerteket intézni, lemezeket kiadni, utazni stb. Meg lehet nézni, hogy egy csomó mai banda nem több, mint üzleti vállalkozás, még 10 évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy minden háttérsávból szóljon, a nagy bandák élő fellépésein a dobtól kezdve az éneken át minden gépről szól.
Saját tapasztalatból igazat tudok nektek adni, hogy pár kilométerre tőletek is ugyanez volt a helyzet. Cool Head Klan koncerten első sorban verettem, mert nyilván mindegy volt, csak legyen benne gitár. Szerintetek ennek van hatása arra, hogy a kisebb vidéki városokban feltűnően “nemzetibbek” a fiatalok is? Hiszen a zenei közegükben, ami valljuk be a legkönnyebben befogadhatóbb fiatalon is, nem nagyon kapnak ellenpárt, hogy saját döntésre jussanak, hiszen eleve csak egy felől vannak hatásaik.
Bandi: Ebben igazad van, de ezt a nemzeti dolgot túldimenzionálod szerintem. A zenében is léteznek belépő-szintű, azaz entry level bandák, mint szinte minden termék esetében. Mivel, akár tetszik, akár nem, a zene is egy termék. Az egykori Cool Head Klan, a Depresszió, a Leander vagy ne adj isten a P. Mobil mind olyan zenekarok, akik könnyen elérhetőek a nagyközönség számára, hiszen ők ebből élnek, hirdetik magukat orrba-szájba, ha koncertjük van az adott városban, hetekkel előre mindenhol ki van plakátolva, menedzserük van stb. Evidens, hogy ők fognak előbb eljutni az emberekhez, semmint egy lelkes, őszinte, de amúgy hobbiból zenélő brigád. Aztán egyes emberek megmaradnak ezen a kétriffes, közhelyes szövegvilágú entry level szinten, mások néhány év után másféle zenei stílust keresnek, és csak egy kis hányad kezd el leásni az undergroundba. Én sosem keseregtem ezen, a fentiek hosszú évtizedek óta igazak a zenei szcénára, nem csak Magyarországon, hanem mindenhol a világon. Visszatérve a téma elejére azt is bevallom, hogy nekem is volt ilyen belépő bandám a magyar rockból, méghozzá a Beatrice, akiknek az 1996-2000 közötti felállása és hangzása szerintem a mai napig verhetetlen. De ahogy írtam fentebb is, az emberek ezeket a bandáikat igen nagy százalékban elhagyják, én is így tettem. Nagy Feró mostani propagandista másodállását pedig szánalmasnak tartom.
Ti valamilyen formában, hagyomány őrzőknek vagy nemzeti tudatúnak tartjátok magatokat? Mert főleg az új lemez szövegei alapján, azért erősen sugárzik egyfajta lokálpatrióta attitűd belőletek.
Bandi: Oké, vágjunk bele a sűrűjébe. Lokálpatrióta vagyok, igen. Számomra a Viharsarok és Békés az etalon, az ország legjobb települése, ami létezik. Az identitásom egyik legalapvetőbb eleme, hogy viharsarki vagyok. Én erre nagyon büszke vagyok. De hát ez más bandáknál is megvan, nem? Az Agnostic Front simán kesereghet azon az Old New York című számban, hogy az új NY már egy rakás szar, akkor remélem ez nálunk is beleférhet. De hogy a saját környezetünkből jövő példát mondjak, ott van a szeghalmi Mudfield együttes, akiket bár zeneileg nem szeretek, de ők is totálisan felvállalják ezt, még a nevük is a Sárrét-ből ered (ami a Viharsarkon belül is egy külön régió). Békés megye szerintem egy más világ az országon belül, olyan kötődés van bennünk hozzá, hogy azt egyszerűen nem tudom elmondani. Megmagyarázhatatlan, kozmikus energiák járnak át, amikor például a kultikus, már 40 (!!!) éve működő békési Denevér klubban játszunk… transzban vagyok olyankor…
Gida: Én nem vagyok lokálpatrióta. Itt élek 40 ève és gecire utálom néha. Elképesztő butulás van és nemtörődöm semmivel proli életmód… A táj, ami itt van persze szép. De számomra ennyi is.
Nincs is baj egyikkel sem. Ami felveti azt az érdekes kérdést, hogy ebben az országban annyira szélsőséges gondolkodásban van mindenki, hogy egyszerűen még egy minimális hazaszeretetről se lehet tanúbizonyságot tenni, mert akkor már fasiszta vagy. Mert nyilván minden néptáncos meg bomber kabátos tarsolyos ember fasiszta, mondom ezt úgy, hogy ez a nemzeti érzelműség olyan szinten távol áll tőlem, hogy csak na. Vidéken is hasonló a helyzet?
Bandi: Egyetértek veled, de én ezt a gondolkodásmódot hatalmas baromságnak tartom. Kibaszottul túlkattogják ezt az emberek. Te is erről a témáról tetted fel a kérdéseid felét. Mi a fasznak? Mindenki a fasiszta-kártyát akarja kijátszani, de szerintem ez felháborító. Na de visszatérve, teljesen igazad van. Rengeteg embernél látom, hogy a hazaszeretet egyenlő a nácizmussal a szemükben, de nem értem, miért. Véleményem szerint a hazaszeretet vagy a lokálpatriotizmus teljesen rendben lévő dolog. Akár tetszik valakinek, akár nem, ez a két dolog az emberiség jó irányba fejlődésének az alapköve. Nem tudom, mi helyettesíthet egy brutálisan erős, összetartó, egy felé húzó, önfenntartó helyi közösséget. Meg lehet nézni, hogy mi van az olyan helyeken, ahol nincs egy minimális lokálpatriotizmus sem. Semmi, maximum apátia. Rákapcsolódni valamire, ami már több száz éve épül és a helyi közösség fenntartását szolgálja, csodálatos dolog. A helyi közösségek történelmének megismerése, felkutatása is kiváló. Az biztos, hogy én teljesen máshogy látom magamat és az őseim történetét, amióta csináltam egy kis családkutatást és utána olvastam a Viharsarok történelmének. Amúgy meg ha egyes emberek szerint már ezt sem lehet, akkor úgy mégis, mi a faszt lehet? A zenekarok már nem is hivatkozhatnak majd úgy magukra, hogy Viharsarok Fastcore vagy Savaria Colonia Hardcore? A hazaszeretet is teljesen normális szerintem, vagy legalábbis az érdeklődés az országod történelme, zenéje, művészete, nyelve, kultúrája iránt biztosan az. Ezek alapvetően határozzák meg egy magyar ember gondolkodásmódját. Az Another Way-re is szeretnék úgy tekinteni, mint a magyar kulturális kánon része, még ha nagyon kicsi része is.
Vesztek részt valami közösségi aktivista dologban, ott a környéken? Esetleg nem próbáltatok meg sose csinálni egy vidéki Kriptát? Simán kinézem belőletek.
Bandi: Sajnos nem. Bevallom, két dologban mi mindig is lemaradt zenekar voltunk. Az egyik az ilyesmi szervezkedés, mint a Kripta (akik előtt le a kalappal), a másik pedig a zenekari merch gyártása. De ez nem jelenti azt, hogy sosem szerveztünk koncerteket persze. Én is meg Gida is időről időre szerveztünk bulikat Békésen, Békéscsabán, annak idején Mezőtúron és Szegeden, de én szerveztem le annak idején Székesfehérvárra a Ramming Speed-et is vagy például tavaly a huszadik jubileumi AW/Jack/Liberal Youth/PFA/Haramia, full teltházas koncertet én egyedül szerveztem meg a Dürer Kertben. Erre is meg a merch hiányra is az a magyarázatom, hogy azért vagyunk ezeken a tereken kevésbé aktívak, mert a kevés szabadidőnkben zenélni imádunk, azaz szenvedni a próbateremben az új dalokon, agyalni a szövegeken, nyomni a koncerteket. De sajnos ennél többre idő hiányában, munka és magánélet mellett általában nem jut idő. Bárcsak jutna.
Tudnátok egy kicsit mesélni az albumhoz felhasznált irodalomról, milyen hatással volt rátok, a zenére? Tudatosan kerestétek vagy amikor szembe jött ösztönszerűen tudtátok, hogy bele kell valahogy fűzni az Aw történetébe? Meg persze, hogy mik voltak ezek, mert nem biztos, hogy mindenki tudja, miről beszélek.
Bandi: Az irodalmi utalásaink mind viharsarki szerzőktől vannak, akiket rendszeresen olvasunk. Féja Géza, aki bár nem viharsarki, de a legnagyobb alapművet, a Viharsarkot ő írta, Sinka István, Hegyesi János, stb. Azért nem komplett műveket zenésítünk meg tőlük, hanem általában 1-1 sorokat vagy versszakokat. Sinka esetében, a Rossz Vallás című számnál egy hosszabb verséből 2 strófát használtunk fel. Számomra ők az underground az undergroundon belül, óriásinak tartom a viharsarki népi írói/költői mozgalmat, hozzátenném, hogy Békés megyében extra pluszpont, hogy az emlékük ápolva van, pl. Vésztőn külön szoborparkot kaptak ezek az alkotók. Ha már annyira pörgünk a fasiszta témán, akkor el kell mondjam, közülük többen is megkapták a maguk idejében ezt a jelzőt természetesen. Például Sinka István megkapta az antiszemita jelzőt, mert számtalan verset írt a Békés megyében a múlt század elején gyakorlott uradalmi elnyomás ellen. És történetesen az akkori elnyomó megyei földesurak igen nagy hányada zsidó volt. Sinka végül közleményt adott ki, amiben leírta, hogy ha ezek az elnyomó földesurak hinduk lennének, az sem érdekelné, hiszen ő az ember ember általi elnyomása ellen emelte fel a szavát, az teljesen irreleváns, hogy az elnyomó milyen vallású vagy milyen népréteg tagja. Maradjunk is ennyiben, kurvára egyetértek vele. Az ember, ember általi elnyomása nem történhet meg, és ez nem kommunista lózung, hanem egyetemes emberi alapelv.
Hogy látják összefüggésben az extrém zenét és a Viharsarokhoz hasonló, kissé hátrahagyott élettereket?
Bandi: Nem mindig van összefüggés, nem lehet egyértelműen kimutatni. Hadd említsem meg ismét a Mudfieldet. Ugyanonnan származnak, ahonnan mi, de a zenéjük másabb nem is lehetne, mint a miénk. Nyilván itt nemcsak a szövegi mondanivaló, hanem a zenei preferenciák is lényegesek, és abban elég nagy a szórás. Vagy ott van a szintén megyei Ektomorf. Nekem mindig is egy erős közepes volt, amit csináltak, bár nyilván sokkal nagyobb a rajongótáboruk, mint a miénk. Ízlések és pofonok. Hogy a spektrum másik végét is megemlítsem, ott van a szintén békési Herceg, akivel ráadásul konkrétan egy utcából származunk, és nézd meg, hogy ő milyen zenét gyárt. Az AW-től különbözőbb nem is lehetne.
Hogy tudjátok összeegyeztetni, hogy pénteken valamit melóztok napközben, este felmentek a kriptába beleordítani az emberek arcába, hogy mindenki kutya és utána visszacsöppentek megint a "falusi" kötött pulcsis idillbe?
Bandi: Elég furcsa kettősség, néha hülyén tudom érezni magam tőle. Nyomunk mondjuk szombaton egy kurva jó bulit valahol, megőrülnek az emberek, megy a mosh, üvöltik a szövegeket, hétfő reggel meg beülök az irodába olyan emberek közé, akik max egy bevásárlást intéztek el a hétvégén. Kínos kérdések a munkatársaktól arról, hogy “táncolnak” ilyen zenére az emberek, hányan járnak a bulikra, mennyi pénzt kapunk érte, hehe.
Mi történik Kisújszálláson? Mert azok a bizonyos, előbb említett Cool Head Klan dolgok ott történtek. Azóta meg foglalt házas partyk, a 24/24 lemez is ott lett keverve. Mi ez a robbanás szerű aktiváció, egy viszonylag random vidéki kisvárosban?
Bandi: ezt majd Gida megválaszolja.
Gida: Ismertem a Gilát aki a Rákosis Csokival csinálja a Kihalást. És feljött, hogy kedveljük mindketten a primitív gyors rawpunkot. És mi lenne, ha csinálnák egy ilyen skandinávos beütésű Mob47 szerű bandát. De már párszor ezt beszéltük az Agyampokla podcastes Tömival is, hogy kellene egy kängcore banda�. Megcsináltuk és később csatlakozott Dark Norbi is. Nemsoká vesszük fel a második demólemezt most Debrecenben. Van pár házibuli szerű koncert a Gilánál de semmi több. Ott sincsen koncertezésre alkalmas vagy vállalható hely.
Kicsit más téma. Régóta a színtéren vagytok, megéltetek már sok mindent. Ti, hogy álltok a cancel culture-hoz?
Bandi: Cancel-ezném. Szerintem az utóbbi évek messze legnagyobb baromsága. De nemcsak ez. Ugyanide sorolom a nárcisztikus/abuzív/szexista/toxikus jelzők túlzott használatát, boldog-boldogtalanra ráaggatását, vagy a nemi szerepek extrém felnagyítását és ezáltal a férfiak és nők lehetetlen elvárások elé állítását. Ezek a jelenségek számomra olyan benyomást keltenek, mintha az emberiség szándékosan ki akarna baszni magával.
Ezeknek a jelzőknek a túlzott aggatása, elveszi a jelentés élét és ezáltal azok károsulhatnak, akik ténylegesen bajban vannak. Mert a mai világban már szinte az is abúzív, aki mondjuk csak szimplán egy faszfej a párkapcsolatában.
Bandi: Pontosan. Vagy csak ha simán rászólsz a gyerekedre vagy a házastársadra, hogy valamit ne csináljon, rögtön kikerülhetsz a netre, mint abuzív zsarnok. Arról meg ne is beszéljünk, hogy pl. a nárcisztikus jelző igazi klinikai pszichológiai jelentése mennyire eltér attól, amire ma már boldog-boldogtalan használja.
Feljött nem régiben újra ez a Cvlt of Grace-es dolog, amiről mondjuk én most hallottam először. Attól most tekintsünk el, hogy mennyire tartjátok őket a színtér részének. Ők is lelettek bohócozva, amikor azt mondták, hogy szarul esett nekik, hogy a párbeszédre és elfogadásról papoló közösség, azonnal kilökte őket magukból. Ez a teljesen zéró tolerancia nem lehet, hogy egy kicsit szélsőséges, pont annyira, mint az, ami ellen létrejött? Hogy ugyanazt a büntetést kapja az is, aki titkon horogkereszttel veri a zsidókat, meg az is, akkor maradjunk az előző példánál, aki elment a haverjai bandájába szívességből dobolni és a Kárpátia előtt lépett fel?
Bandi: Gyerekek, ne szopassuk már egymást. “Cvlt of Grace-es dolog”. “Feljött nemrégiben újra”. Ez az új nürnbergi per, baszd meg? Én sem hallottam erről, a bandáról is csak annyit tudtam, hogy a régi énekesünk, Máté bandájával, a Wasted Struggle-el turnéztak sokszor. A Google segítségével feltártam az ügyet és most szeretném a nyomozómunkámat a nyilvánosság elé tárni. A banda, amiről szó van, a Végvár nevű zenekar. Csak az interjú kedvéért meghallgattam a Jóreménység és az Időtlenül című lemezüket, melyeknek dalaival amúgy felléptek ezeken a bizonyos Kárpátia koncerteken. Összességében két tisztességesen megírt és amúgy remek hangzású magyar rocklemezről van szó, de sajnos zeneileg és szövegileg is sok rajtuk a közhely. Viszont azt látta valaki egyáltalán, hogy az egyik lemezükön még Cseh Tamás (!!!) feldolgozás is van? Ezek a lemezek számomra szövegileg semmivel nem durvábbak, mint az USA-ban dollármilliókat kaszáló country sztárok dalai. Abszolút semmilyen náci tartalom nincs rajtuk. Sőt, a Jóreménység lemezen az utolsó dal refrénje konkrétan ez, begépeltem nektek: “Nem számít, ki honnan jött, se az, hogy merre tart. Énekeld most velünk ezt a dalt. Lehetsz szegény, de karácsonykor gazdagabb leszel. Szeretet meleg lángja átölel.” Akárhogy is nézem, ez nem az új Endlösung, basszátok meg. Ennek fényében tehát én, Liszkai András, mint a magyar hardcore/punk/grind színtér-rendőrség önmagam által önkényesen kinevezett tagja, a Cvlt of Grace-t bűncselekmény hiányában az ügyben felmentem. És légyszi ne legyen több ilyen “ügy”, borzasztó fárasztó és kínos ez az egész, ennél sokkal jobbnak kell lennünk… Én beszéltem személyesen (!!!) Is erről a Cult of Grace-el, mind a 4 taggal pár hete. Más miért nem tette meg? De rengeteg sebből vérzik az egész...
A Kárpátiáról meg az a véleményem, hogy egy tipikus entry-level, belépő szintű magyar rockbanda, amikről feljebb már beszéltem. Számomra egyértelmű, hogy nem náci banda, utal erre bármi a szövegeikben? Szerintem nem. Nem védeni akarom őket, de ez az igazság. Nyugodtan készpénznek veheti bárki, hogy ha tényleg náci banda lenne, képtelen lenne ekkora tömegeket megszólítani, nem járnának családostól az emberek a bulijaikra. Azon is csodálkoznék, ha az „igazi” nácik Kárpátiát hallgatnának. A nemzeti rocknak szerintem van létjogosultsága, miért ne lehetne? Attól függetlenül, hogy nekem egyáltalán nem tetszik ez a műfaj a közhelyessége miatt, nem gondolom azt, hogy hihetetlenül káros lenne. Nagyjából ugyanezt gondolom a mulatós zenéről vagy ne adj isten a trapról. Ami szerintem sokkal gázabb, hogy ezek a bandák is veszik fel az állami támogatásokat, úgy összességében emiatt ugyanolyan hiteltelennek gondolom őket, mint Ákost vagy Nagy Ferót. Összességében, egyáltalán nem értem ezt az óriási befeszülést a Kárpátiával kapcsolatban. Ezrek járnak a bulijaikra, oké. De ugyanezt elmondhatja magáról a TNT, Nótár Mary de még a kibaszott DJ Parafa is, sőt higgyétek el, hogy ezeknek óriási átfedés van a rajongótáboraik között. A közös nevező nálam mindben, hogy kerülöm őket, ahol lehet. Ezek mind olyan produkciók, ahol fő tényező, hogy megélhetést biztosítson a zenélésből 10-15 ember számára, és ezt csak tömegszórakoztatással lehet megvalósítani. 100 fős klubbulikkal és 2000 Ft-os belépőkkel ez nem fog menni. Ennek fényében nem értem, miért vár el tőlük bárki 200%-os underground mentalitást.
Nem lehet, hogy az emberek, ha nem is szándékosan, hanem tudatalatt, ösztönszerűen ülnek fel az erkölcsi magaslóra, hogy az onnan hozott ítéleteikkel saját magukat nyugtassák, hogy csináltak valamit? Ez pont tökéletesen egybe is vág, a tehetetlenségből fakadó frusztrációval, ami azért eléggé alapja ennek a fajta zenének is.
Bandi: Dehogynem. Csakhogy a zenei anyag vagy egy hanglemez mégiscsak egy produktum, egy kreatív energiákkal, több ember által előállított dolog. Kommentelni meg bárki tud, mindenféle alap nélkül. A világ legegyszerűbb dolga lenácizni, toxikusozni, abuzív-ozni, cancel-ezni valakit a Facebookon. De a világ nem ilyen egyszerű, és emiatt az egész netes cancel culture úgy, ahogy van, baromság.
A hibázásra lehetőség nincs, se a megbocsátásra kb. Nem képmutató ez egy kicsit? Főleg, hogy pont a leghangosabb arcokról derülnek ki sokszor az ocsmányságok.
Bandi: A kérdésed második feléről nem tudok nyilatkozni, de az első felével, a képmutatással teljesen egyetértek. Kimondhatom a nagy igazságot? Az emberek 99%-a nem fasiszta, nem melegellenes, nem náci, nem kommunista, nem szélsőséges, nem bigott stb. Az emberek alapvetően társas lények, szeretik egymást, nem tudnak egymás nélkül létezni. Így van kitalálva a fajunk. Nem értem, miért olyan nehéz ezt az embereknek belátni. A szélsőséges gondolkodás gerjesztése és az emberek egymás ellen fordítása viszont egyes politikai és gazdasági érdekköröknek és a médiának nagyon is érdekében áll és az a bizonyos maradék 1% beleugrik az ő csapdájukba. Kicsit azt érzem, hogy az emberiség oda jutott 2023-ra, hogy az emberi természet alapbeállításait is újra kéne tanulnia egy csomó embernek.
Ennek hátterében az lehet, mint ahogy te is fogalmazod, hogy a politikai propaganda, meg a szociálmédia olyan szélsőséges párbeszédeket alakított ki, hogy ha megnézel egy kommentszekciót vagy elkapsz egy beszélgetést a melóban, jó eséllyel futhatsz kirekesztő fröcsögésbe. Akár olyan embertől is, akinek nem ilyen az alap beállítottsága. Részben igazad lehet, fasza is lenne, ha teljesen igazad lenne. De akkor viszont nem lenne igény, titkos Fehér Karácsony bulikra, amikről bizonyos oldalak még élmény beszámolót is írnak. Vagy nem történne meg az, ami a Betonnal történt minap. Szóval, elbagatellizálni sem lehet.
Bandi: Ebben igazad van, de ahogy fentebb is írtam, nem lehet marginális kisebbségek – akiket sajnálatos módon a politika vagy a média jól rászedett – véleményéből kiindulni. Véleményed szerint tényleg akkora igény van a Fehér Karácsony bulikra? Közgazdaságtani alapelv, hogy az igény nem csak magától áll fenn, az igényt lehet generálni is… Egy cukros üdítőre, a cigarettára vagy hogy újabb példát mondjak, a kriptovalutára sem volt igény, hanem folyamatosan gondoskodnak róla, hogy az igény generálódjon a társadalomban. És tudod mi a közös azokban a dolgokban, ahol ennyire kell generálni az igényt? Hogy a társadalom szempontjából mind haszontalan dolog. Konkrétan rá kell őket erőszakolni az emberekre. Vagy hogy egy teljesen nyilvánvaló példát mondjak: a jelenleg uralkodó kormányra, az általuk teremtett elképesztő közállapotokra, az európai béke segge alatt lévő bérszínvonalra ekkora igény lenne? Abszolút nincs, de a média leuralásával és a propaganda 0-24es nyomatásával kigenerálható, hogy az emberek erre szavazzanak.
Volt olyan eset, amiről azt gondoltátok, hogy máshogy kellett volna színtérnek reagálnia?
Bandi: Ez már megint az a kattogás, ami nekem sok. Biztosan tudnék ilyet mondani, ha nagyon belegondolnék. Ellenben hadd indítsak itt és most egy kihívást. Mi lenne, ha az ilyen kérdések helyett azzal foglalkoznánk, hogy minden zenekar bevállalja, hogy idén december 31-ig kiad legalább egy új EP-t, vagy nagylemezt plusz szervez egy koncertet, ezáltal frissen tartva a szcénát és új arcokat bevonzva?
Én nem kattogásnak nevezném, de mivel ez a közeg ezeknek a dolgoknak a teljes ellentétét tűzi a zászlajára, teljesen természetes, hogy foglalkoztatja ez a téma. Még ha néha túlságosan is.
Bandi: Nézd. Az emberek egy része soha nem fogja belátni, hogy a társadalmi megosztottságot beléjük verik, tudatosan. Jobbos/balos, Fidesz/ellenzék, náci/antifa vagy náci/komcsi. De egyszerűen nem lehet mindent két változóra leírni, kizárt. A világ és az adódó szituációk ennél ezerszer bonyolultabbak. Az én világnézetemben egyetlen aspektus van: mivel emberek vagyunk és emberi társadalomban élünk, a társadalmi haszon az egyetlen létező dolog, amit néznünk kéne. Én még a jobbos-balos kategorizálásba sem vagyok hajlandó belemenni magamat nézve, elutasítom, hogy engem bárki ilyen skatulyákba beletegyen. És ha a társadalmi hasznot nézem, akkor a világot működtető erők nagy része az én szememben szart sem ér. A politikai pártoktól kezdve az egyházakon át, a fennálló gazdasági rendszerekig. Az nem társadalmi haszon, hogy a piramis tetején egy kis létszámú réteg kezében koncentrálódik minden, az alul lévő irdatlan tömeget pedig egymás ellen hergelik meg propagandával etetik. Emberek vagyunk, de nem működtetjük normálisan a legnagyobb kincsünket, a társadalmat.
Szerintetek jó ez a “rendszer” így vagy lehetne még finom hangolni? Nem kellene ezt a párbeszéd dolgot kicsit jobban erőltetni? Hogy meg is értsük azt, hogy ki, mit és miért gondol úgy ahogy?
Bandi: Teljesen egyetértek veled. Az egykommentes, egymondatos, edgelord cancel culture-nek hirdessük meg a temetését 2023-ban, elegem van belőle.
Szerintem én ennyi voltam. Van még valami, amit elszeretnétek mondani, de kimaradt? Köszi még egyszer!
Bandi: Van. Az eszetlen cancel culture helyett lehetne ezekre fókuszálni, ezek ellen felszólalni vagy megoldást keresni rájuk. Kurva hosszú lista lesz, sorolom:
- A magyar munkahelyek gyalázatos állapota, ocsmány munkakörülmények, szociopata főnökök, munkahelyi kultúra teljes hiánya, alávaló bérezés, kizsákmányolt dolgozók, sztrájkok megtorlása.
- Demográfiai katasztrófa, 1981-ben még majdnem 11 millióan éltek ebben az országban, 2023-ban gyorsan közelítünk a 9 millió felé. Az ország pusztulása a szemünk előtt zajlik. Ehhez kapcsolódóan a gerontokrácia, vénuralom teljes elterjedése, amiből egyenesen jönni fog a totális pusztulás. A 8 milliárdos Földön már csak 15 millió magyar van. Kibaszottul fájni fog, amikor kihalunk.
- Az egész ország egy nagy egybefüggő szemétdomb, a hulladékkezelés egyáltalán nincs megoldva, a lakossági szeméttelepeket megszüntették, a közösségi konténereket elvették az utcákról. Azbeszt és veszélyes hulladék mindenhol, posztapokaliptikus vesztőhely az egész ország.
- A magyarországi rendőrség és büntetés-végrehajtás teljes kudarca, a lakosság állandó veszélyben kell érezze magát. A legnagyobb, legforgalmasabb közterületeken, mint a Deák tér vagy a Blaha Lujza tér gyilkosságok és életveszélyes bántalmazások történnek, az egész országban mindenhol folyik a vér.
- A lakosság mentális állapota romokban, 2023-ban eddig már minden nap volt olyan hír, hogy “kizuhant a panelből” vagy “elgázolta a vonat”, a rendőrség pedig az “idegenkezűséget kizárta”. Az öngyilkosok országa vagyunk, pusztít minket mindenki, de magunkat is pusztítjuk.
- Az ország komplett művészeti színtere állami kézből van fenntartva, a szocializmus óta képtelenek voltunk levetkőzni ezt a hierarchiát, zenészek, festők, rendezők, színészek sorban állnak az állami pénzekért, a legjobban fizetettek közülük még kormánypropagandát is folytatnak a zsebpénzért cserébe. Hogy lehet egy ilyen produkció őszinte? Meg lehet nézni, milyen kurva szarok például a magyar filmek. Teljesen értelmetlen ezt a szcénát éves szintén sok száz milliárd forintból fenntartani, önjelölt idiótákat támogatni, akik szart gyártanak. Hol vannak a lelkes amatőr filmesek abban a korszakban, amikor már egy nyamvadt mobiltelefonnal filmet lehet forgatni?
- Az új családmodell, a transznacionális család kialakulása az elmúlt 15-20 évben. Apu külföldön dolgozik és csupán hazautalja a pénzt a gyerekeinek, akiket a társadalomtudomány már elnevezett EURO-árváknak. Sajnos a magyar társadalom igen nagy része ezt ellenkezés nélkül benyelte. Amúgy meg a válások száma az egekben, mindenki más gyerekét neveli, nem a sajátjait. A mamahotelek brutális terjedése, lakhatási válság az egész országban, egyszerűen az emberek nem tudnak maguknak házat venni, csak ha örökölnek vagy ha egész életükre eladósítják magukat. A budapesti dzsentrifikációról pedig ne is beszéljünk, felháborító…
- A cigánykérdés megoldatlansága, teljes csődje. Két, egymással párhuzamos társadalom fenntartása Magyarországon belül. Elképesztően méltatlan helyzet a cigány és a magyar társadalommal szemben is. Ekkora megosztottságot egy ilyen kis ország egyszerűen nem engedhet meg magának.
- A magyar gazdaság egy fantom-gazdaság, igazából nem létezik. Nincsenek nagymúltú magyar cégek, nincs kialakult pénzügyi kultúra, nincs vállalkozási kedv, vagy csak minimális. Multicégek gyarmata az ország, a magyar munkaerőt pedig rabszolgaként kezelik.
- Pornó- és prostitúció nagyhatalom az ország, amely egyenesen ered a mindenkori csóróságból és rettenetes családi körülményekből. Az ország egyetlen “self made” milliárdosa, Gattyán György, már a politikai porondon is megjelent. Az ország “művész” elitje gond nélkül átveszi az általa alapított Prima Primissima díjat. Az ország külügyminisztere Teqball asztalokat megy átadni külföldre.
Ezen kívül, aki tényleg meg akarja érteni az ország problémáit, és hajlandó átlépni a média/politika által belénk vert jobbos-balos, náci/antifa, Fideszes/ellenzéki megosztottságon, az olvassa el ezt a három könyvet.
Fekete Gyula: Véreim, magyar kannibálok! Vádirat a jövő megrablásáról. (1992)
Az etalon, minden idők legjobb magyar könyve. Nélkülözhetetlen az igazi Magyarország megértéshez, a problémák gyökerének a tisztán látásához, és olyan szintű harag és indulat van benne, amit én még sehol nem tapasztaltam. Garantálom, hogy mindenki kitér a hitéből (és egy-két fejezetcím biztosan ismerős lesz majd az Another Way lemezekről), amikor elolvassa. Teljesen mindegy, melyik oldalon állsz, el kell olvasnod. Utána majd rájössz, hogy nincsenek is oldalak. Az igazság az, hogy ennek nemzeti alapműnek kellene lennie, könyvklubokat kellene róla tartani. Magyarország minden problémája visszavezethető a könyvben leírtakra, még a maiak is.
Losonczi Zsuzsanna: Ártó-védő társadalom (1989)
Az írónő nem kevesebbre vállalkozott ebben a könyvben, mintsem, hogy rámutasson egy egyenes összefüggésre a magyar társadalom fejletlensége/szervezetlensége, az ország működésének átgondolatlansága és a hihetetlen mennyiségű megbetegedés között. Elképesztő gondolatmenetek és levezetések vannak benne a tézis igazolására.
Féja Géza: Viharsarok (1937)
Számomra minden szociográfia ősatyja, a legjobb. Kik a viharsarkiak, hogy kerültek Magyarországra és mit akartak? Ki volt Áchim L. András és miért a Viharsarokból robbant ki minden felkelés? A könyv annyira arcba mászóan realista, hogy az akkori hatalomnak volt képe Féja Gézát izgatás (!!!) vádjával a bíróság elég rángatni és a könyvet betiltani…
Szilárd meggyőződésem, hogy ha a magyar társadalom nem kezd el az igazi problémáival foglalkozni, és tovább hagyja, hogy az ellenségképeket és a megosztó témákat a média és a politika diktálja neki, az ország teljes pusztulása olyan hamar be fog következni, hogy arra senki sem számít.
Drinking Beear in Bandanas Bélánál még vannak kazik vagy lemezek, menjetek rá és támogassátok a srácokat vagy azt aki szimpatikus, amennyire tudjátok Ha úgy van vasárnap pedig gyertek Gödöllőre, a Trafóba, ahol olyan Barlang kompatibilis bandák is lesznek, mint a Touch és a Satelles. A többin meg forgassuk együtt a szemünket :D Mutassuk meg, hogy faszák vagyunk és mentsük meg a Trafót, utána hátha lesznek megint fasza bulik is. Legyetek jók ha tudtok!
Képeket ezer köszi Vitéz Marcellnek.
