Mai alanyunk egy kiváló példa lesz arra, amit mindig szajkózok, hogy rohadt izgalmas és minőségi jelenleg az amerikai black metal színtér. Sőt, arra is fenomenális példa lesz, hogy megmutassa, nem csak avarbaszó kiscserkészek, bolond vámpírok, őslakosok, meg fegyverfétises bőrjakós huligánok vannak.…

    Minden korszaknak megvannak a maga trendjei, manapság az indokolatlan kutya, és bandanevek korát éljük. Annyira egyedi elnevezésekre törekszik a legtöbb kutyatulajdonos, hogy minden második eb Fahéj, Bodza, vagy valami csonthéjas, pl. Dió. A zenekaroknál meg felütötte a fejét a jól hangzó,…

Nemrég Avius baszta elém ezt a lemezt, hogy Ő sem hallgatta még, de ránézésre nekem beadja. Már eleve az, hogy szerb létükre Disznótor a zenekar neve meg, hogy csupán két tag szerepel badncamp-en, hogy punk meg psych hardcore punk, előre vetíti azt, hogy valami ormótlan ocsmányságra számíthatunk,…

A Her Highness ajánlóban mondtam, hogy mostanában egy kissebb robbanás vehető észre, a hazai lassú zenék színterén. Ki merem jelenteni, hogy ennek a történésnek az egyik legfontosabb figurája jelenleg Söptei Balázs. Aki idén már a harmadik zenekarával köszönöm, hogy Hallóó még nincs vége az évnek,…

Sokan ellene vannak a Spotify Wrap-eknek, meg év végi listáknak, én kifejezetten élvezem őket. Az év nagy részében abban a hitben élek, hogy kenek-vágok mindent, miközben már többször is bebizonyosult, hogy lehetetlen mindent ismerni és hallgatni. Erre jók ezek a listák, helyre teszik az ember…

Bong-Ra alias Jason Köhnen, egy rohadt érdekes, na meg sokszínű arc. Kezdjük azzal, hogy a Bong-Ra eredetileg egy elektronikus projektje, amiben breakcoreon át jungleig mindent tol. Folytassuk azzal, hogy benne van (volt?) a Killimanjaro Darkjazz Ensembleben, ami az egy egyik legkirályabb dark jazz…

Este beültem az időgépembe, és odatekertem 1973-ra. Miután meghúztam a startoló kart, egy befüstölt próbateremben találtam magam. Ludwig dobszerkó, Paiste cintányérok, Vox erősítő, Hammond orgona, Jazz Bass, és a további kellékek. Trapéz gatyában pózoló hippik mászkálnak a folyosón, eldobják a…

Az utóbbi évek egyik legjobb lemeze számomra egyértelműen, az a bizonyos Waste of Space Orchesta anyag, ami egyébként egy különleges live kollaboráció eredménye, az Oranssi Pazuzu és a Dark Buddha Rising között. Amit aztán lemezre is feldobtak. Az Oranssi-t már éltettem a barlangban, új lemezük…

A Hail Spirit Noir azon kevés prog zenekar sorát erősíti, amiért oda-vissza rajongok. Maga a zenekar a Transcending Bizarre? parkolópályára kerülése után, annak három tagjából jött össze, noha azóta bővült a tagság. Kezdetben proggos pszichedelikus black metal volt a recept, de ahogy jöttek a…

A Forming the Void zenekar egy tökéletes példa arra, hogy egy rohadt jó borító simán berántja az embert egy olyan lemezre, ami mellett egyébként nagy valószínűséggel elmenne. Így jártam a két évvel ezelőtti lemezükkel a Rift-el. A gyönyörű borító mamutsonka nagyságú riffeket és olyan ősember…