Akik valamilyen mentális defektből fakadóan követik a blogot, azok valószínűleg már rájöttek, hogy én elég nagy Death Grips fan vagyok. Nem rég csak úgy viccből rákerestem, hogy itthon amúgy írt-e már róluk valaki, valamit. Ki gondolta volna, de csak a Recorder-en van említés róla. Szóval fogom a…

  Három évvel ez egyik legerősebb DOOM kolab után, itt a folytatás. Közben azért sok minden történt, nem éppen fasza dolgok, a covid-on át, maga a Mester haláláig.Viszont mikor már talán látni valami fényt is a vírus alagút végén, berobbant ez a 26 perces boombap csoda. MF DOOM-ról, meg arról,…

  Idén már volt szó Billy Woods-ról a Barlangban, a Moor Mother-el összedobott brutál jó kollab kapcsán, ami az egyik legjobb hip-hopszerű dolog volt tavaly. Viszont az egyik legizgalmasabb újkori vakergép továbbra sem pihen, itt az újabb anyag, méghozzá a már lassan 10 éve működő Armand Hammer név…

  Ez is tavalyról maradt még, bőven év elejéről, de kurvára elfelejtkeztem róla, aztán most láttam meg megint a könyvjelzők között. Vannak azok a cuccok amikor már nehéz eldönteni, hogy hip-hop-e egyáltalán az amit hallunk, annyira tele van tolva mindennel. Itt is van minden, főleg noise meg…

  Tavaly, sőt előtte is év végi listás anyaggal rukkolt elő a Soul Glo, így az sem meglepő, hogy nekem nagy kedvenceim. Főleg úgy, hogy olyan érzekkel keverik továbbra is a noise, rap, screamo és hc dolgokat, ahogy jelenleg nem sok mindenki. Most három dal van, három nagyon különböző dal. Az FL…

Amíg várom a két új The Body lemez megjelenését, itt a felfogásában eléggé hasonló, de azért mégis más kollaboráció. Moor Mother, költő, zeneszerző, aktivista. Billy Woods, az egyik legizgalmasabb rapper jelenleg.Ők ketten dobták össze tavaly a Brass-t, ami nem egyszerű, de a barlangászoknak annál…

Tegnap pörgettem ki Netflix-en a Hip-Hop Evolution című doku sorozatot. Ami amellet, hogy rohadt érdekes és elég faszán levezeti a stílus fejlődését a kezdetektől napjainkig, bár elméletileg még lesz folytatása. Közben pedig pörögtek a jobbnál jobb MC-k meg Dj-k cuccai és történetei. Akaratlanul is…

  Mostanában egyre gyakrabban pörgetek hip-hop lemezeket, amiről az esetek többségében még mindig azt mondom, hogy minéln nyersebb annál jobb. Persze vannak kivételek. Viszont ha valaki azt mondja nekem, hogy noise vagy industrial hip-hop, akkor egyből a Dalek és  a Death Grips jut eszembe, mint…

Kis tacskó koromban csak a bőgatyás odaugatás ment. Aztán jött egy új társaság engem meg berántott a mikrofonba okádás. Évekig rímek környékére se mentem, amíg nem jött a Luke Cage című sorozatban egy bizonyos jelenet. Amikor Cage betolja a fülest, a kapucnit meg fel és a Wu-tang-re szét veri a…

Ritkán találok olyan mosdatlan és nyers rap zenét, amit igazán szeretek. Erre is csak véletlenül találtam rá, ugyanis a beats-eket toló Wolfgram a Full of Hell-es Dylan cimborája. Egy gyors csekkolás után, már pörgött is. Puritán és koszos, nem véletlen, hogy az Iron Lung Records-nál jött ki, hiszen…