Három év telt el az utolsó, Mutasd a Testet nagy lemez óta, igaz időközben volt egy patent EP is. Annak idején a Body War után, a Dog Whistle kicsit másabb volt. Mert, noha az alapok megmaradtak, a hip-hopos beütések kicsit a háttérbe szorultak és inkább a kísérletezősebb hardcore került előtérbe.…

Annak ellenére, hogy Preservation már dolgozott MF Doommal, Roc Marcianoval vagy éppen GZA-val, én az év elején megjelent szinte hibátlan Billy Woods lemezzel ismertem meg igazán. Már akkor olvastam róla, sok helyen, még Billy szájából is elhangzott, hogy boom-bap ide vagy oda, Preservation…

Ha jól nézem a Digi Snacks volt az utolsó „normális” stúdió lemez RZAtól és annak is már 14 éve. Mondjuk, Ő pont egy olyan előadó, akinél nehéz számontartani, hogy mikor, kivel meg mit csinál, meg mi is számít saját önálló lemeznek. Mert 2 éve is volt, egy EP, amit a Tazo Teavel összedolgozva…

Anya újra bekínált. Másnéven, itt a legújabb Moor Mother lemez. Hiszen, hogy is telhetne az év új Moor Mother nélkül? Csak ezekkel az újabb és újabb lemezekkel egy nagy baj van, hogy mindet a Brasshez hasonlítom. Mert az olyan szinten zseni, hogy arra szavak nincsenek. Szóval, a tavalyi is nagyon jó…

Múltkor mikor nézegettem, hogy Dylan kivel nyomja a Collapsed Skullt, akadt meg a szemem, az egyik arc insta oldalán, ahol a tavaly kijött hip-hop lemezét promozta. Már a borító és a név sejtett valamit, hogy itt valami nagyon sötét és nyers dologban lehet részem. Hát, nem tévedtem sokat. Sőt,…

Ez is egy olyan lemez, amit csak a tag-ek alapján próbáltam be. Ezúton is köszönöm Radó Úrnak, Ön egy Úr. Szóval, noise, industrial, hip-hop, hardcore, absztrakt, meg metal, ez egy olyan egyveleg amiből irdatlan király dolgok születhetnek, viszont nálam pár hangon simán el megy úgy, hogy két szám…

Amikor egy lemez a legutóbbi Cult of Luna kezdéséhez hasonló effektel kezd, akkor kezd valami jó érzés eláramlani bennem, főleg ha hip-hop-ról van szó. Nem mintha nem ismerném őket, pörgetem már pár éve a cuccaikat. Hála annak, hogy földönjáróistenMikePatton kiadójánál vannak. Mégis lemezről lemezre…

Én még mindig a múlt pénteki droppok-ból próbálok felocsúdni. Az hagyján, hogy már reggel lepörgettem az Absent in Body-t, meg a Soul Glo-t, végig volt egy olyan érzésem, hogy én elfelejtettem valamit. Na jah, az a valami az a lemez volt, amit a legjobban vártam idén, a Morrow harmadik karikája.…

Haramia, olyan mint eddig, kurva jó, csak még jobban szól! 10/10 EP 2022 by Haramia

Az év első hip-hop ajánlója, egy személyes kedvencem új lemeze lesz. Emberem Earl visszatért, amit szerintem nem csak én vártam már jó ideje, főleg az Armand Hammer-es feat után. Bár én azok kevesek közé tartozom akiknek a Doris a top nem a Some Rap Songs, de tény, hogy az egy eléggé eget rengető…